Egy régi kórus újjászületik

Új tagokat várnak

A Budapesti Kórus 1941-ben jött létre két kórus egyesüléséből, Bárdos Lajos vezetésével. Az 1980-as évek végéig ez számított az ország egyes számú oratórium kórusának. Világhírű zenészekkel dolgoztak együtt: Otto Klempererrel és másokkal: Minden olyan karmesterrel fölléptek, mondja Kaposi Gergely, az Operaház karmestere, a kórus vezetője, aki Magyarországon vendégszerepelt, és oratórikus művet dirigált. A nyolcvanas évek közepén megalakult a Nemzeti Énekkar, amely professzionális keretek között átvette a Budapesti Kórus funkcióját.

A Nemzeti Filharmónia, mint Kaposi Gergely mondja, 1990-ben menedzserként kivonult a kórus mögül. Ez megnehezítette a helyzetüket, 2002 óta pedig egyesületi keretben működnek. "Ez egyedülállónak tekinthető, hiszen minden kórus mögött kell lennie egy háttérintézménynek: templomnak, iskolának, művelődési háznak. Mivel ez hiányzik, az elmúlt tizenöt évet lassú hanyatlás, az eredeti célok elhomályosulása jellemezte. Annak ellenére, hogy a kórus légüres térbe került, mégsem szűnt meg."

Érzelmi és lelki tőke segítette életben maradásukat. A Budapesti Kórus ma önmagát tartja el, önmaga fogalmazza meg céljait. A "hőskorban" az volt a céljuk, hogy reprezentatív oratórium kórusként működjenek, amit jelez, hogy száznyolcvan oratórium szerepelt repertoárjukon.

"Az elmúlt években az elbizonytalanodás következtében a kórus részben kiöregedett." Kaposi Gergely egy éve vette át a kórus vezetését. Néhány hónapi munka után nyilvánvalóvá vált számára, hogy a kórus vezetőjéből a kórus gazdájává kell válnia. A kórustagokkal együtt ismét föl kívánják lendíteni a kórus életét, amihez elengedhetetlen új fiatal énekesek csatlakozása. A mintegy ötvenfős vegyes kórushoz a közeli múltban tizen csatlakoztak, ami bizakodóvá teszi a karnagyot, ám további jelentkezőket várnak.

"A kórusnak - mai szóhasználattal - széles piaca van. Számos föladat vár ránk, nemigen tudjuk, hogyan leszünk képesek eleget tenni minden fölkérésnek." A szolnoki zenekarral több koncerten lépnek föl, Beethoven kilencedik szimfóniáját, a Budavári Te Deumot, a Psalmus Hungaricust és egy Csajkovszkij-nyitányt adnak elő. A Bakáts téri és az Ecseri úti templomban Palestrina-misét énekelnek, Haydn Nelson-miséjét adják elő a ferencvárosi nyári fesztivál keretében. Az utolsó máriapócsi jelenés századik évfordulójára zenei pályázatot írtak ki. AdyEndre A pócsi Mária című versére készült alkotások ünnepi bemutatóján a közeli napokban három művet énekelnek.

"Arra törekszem - mondja Kaposi Gergely -, hogy a társaság minél magasabb művészi-szakmai színvonalat érjen el." Ma még úgy érzi, részben a nevükből, a hagyományokból élnek, illetve abból a széles repertoárból, amellyel rövid próbaidővel képesek föllépni. Példaként említi: MozartRequiemjét tavaly egyetlen próba után énekelték el - nagy sikerrel. Magas a követelmény, a húsz-harminc év előtti világszínvonalat szeretnék újra elérni. Kaposi Gergely bizakodik, hogy erre a szakmai tudás, a tagok elkötelezettsége lehetőséget ad. Ám további fiatalok jelentkezését várják, hogy a folyamatosan szükséges megújulás folytatódhasson. Hetente kétszer próbálnak, hétfőn és csütörtök este.

"A jelenlegi helyzet - mondja Kaposi Gergely - kegyelmi állapotnak tekinthető. Akik most jönnek közénk, az új mag születésének részesévé válnak. Nem kell tartaniuk attól, hogy utólag érkeznek. Ők maguk teremthetik meg saját történetüket."

Elmer István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu