Jó fényt!

Ifjúsági búcsú Máriapócson

Jó fényt! - búcsúzott egy ismerősöm néhány hete a filmes szakmában használt köszönéssel. Régóta forgatom a fejemben ezt a nagyon kifejező mondatot, mennyi mindenhez nélkülözhetetlen a fény... S milyen sokatmondó és beszédes ez a köszönés a Szentlélek eljövetelének ünnepén...

Kereső vágyakozással...

Május utolsó hétvégéjén, ahogy már több éve, ismét közel kétszáz fiatal találkozott Magyarország nemzeti zarándokhelyén, Máriapócson az ifjúsági búcsún. A kétnapos eseményt az Egyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezte Kruppa Levente atya és Kelemen Aliz vezetésével. A pünkösdi ünnep jegyében megrendezett találkozó mottója görög katolikus imádságunk első sora volt: "Menynyei király, Vigasztaló".

A Szentlélek eljövetelének ünnepe, a tüzes lángnyelvek szimbóluma talán a legszebb és leghűebb kifejezője ennek a találkozónak. "Mennyei király, Vigasztaló, igazságnak lelke, ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkeinket!"

A szombat délutáni regisztrációt követően előadások, filmklub, zenés elmélkedés, éjszakai virrasztás, közös beszélgetések várták a fiatalokat.

Egri László kézsebész, a Budapesti Egyetemi Lelkészség állandó diakónusa számos példán keresztül beszélt a fiataloknak a gátló és egészséges félelemről. A hitről, mely legyőzi az életünket sokszor megbénító félelmet.

Lázár Kovács Ákos filmesztéta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikációs Intézetének vezetője a fényről beszélt. A fényről, melyet szüntelenül keresnünk kell. A fényről, mely bennünk van. S arról a vágyról, mely állandóan arra készteti a fiatalokat, hogy szárnyaikat kifeszítve a magasba emelkedhessenek. Az előadást elmosni látszó vihar csak még kifejezőbbé és hitelesebbé tette a napot. Mintha csak az égi Rendező utasította volna a természet erőit: tűző napsütés, hirtelen jött felhőszakadás, fénylő villámlás, a forróságban végigsöprő szél... Talán nem is találhatnék kifejezőbb természeti képeket a fiatal szív, természet bemutatására.

Éjszaka a nyíregyházi Képmás zenekar zenés imádsága fényezte be az éjszakai kegytemplomot. Az Istenszülő kegyképére tekintő éneklő, imádkozó fiatalok megvilágították a csodatevő ikont. Mindig szívesen figyeltem, milyen kifejező egy fiatal és az Istenszülő találkozása. Milyen misztikus az a pillanat, amikor a világot felfedezni vágyó fiatal lelkesedése, állandóan mozgásban lévő gondolata, pillanatról pillanatra változó tekintete abban a percben, amikor feltekint a máriapócsi Édesanyára megszelídül, megpihen... Sokat gondolkodtam, mi játszódhat le az előbb még száguldó fiatal lelkében... Mintha egy pörgő film lassított jeleneteit látnám... Ahogy "ezek a mai fiatalok" a mások számára rohanó életükben lassítva közelítenének a Csodához, az Édesanyához.

"Egészen megható, ahogy ennyi fiatal ismeretlenként találkozik. S ahogy a máriapócsi kegyhely ekkora szeretettel befogad bennünket. S az ismeretlenekből, társak lesznek, megértik, hogy van hely, ahol várják őket, amely otthonuk, pihenőjük lehet a szárnyalásban. Sokan vannak itt, viszont nekünk nemcsak az a feladatunk, hogy a most ideérkező fiatalokat megszólítsuk, hanem az is, hogy akik nem tudtak eljönni, bennük is kialakítsuk a vágyat a közösségre. Ezért egy hatalmas leplet fogunk a fiatalokkal megfestetni, amire ráírhatják, mit kaptak most, kikkel találkoztak, mivel gazdagodtak. Az elkészült textil pedig körbejárja majd az egyházmegye templomait, hogy a fiatalokat így szólítsuk meg, ők is egy nagy közösség részesei, és valahol várunk rájuk..." - mesélt Kelemen Aliz szervező a távolabbi célokról is.

Másnap délelőtt Papp Tibor atya, a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola tanára a Szentlélek erejéről beszélt, arról, hogyan kell ezzel a tűzzel fiatalként is misszionálni. Arról, hogy a megtalált fény hogyan váljon mások számára is vonzó, égő tanúságtétellé.

Különösen megható volt, hogy vasárnap a fiatalokkal együtt ünnepelt Keresztes Szilárd megyés püspök is, aki örömmel köszöntötte a fiatal zarándokokat. Az ünnepi beszédben a megyés püspök a forrás után vágyó szomjúságról beszélt, melyet a Szentlélek élő forrásként csillapít. Nincs olyan reménytelen helyzet, olyan nehézség, melyben a Szentlélek ne vezetne el Istenhez, mondta a fiataloknak, felhíva figyelmüket felelősségükre és küldetésükre.

Forró napsütés és viharos szél, perzselő napsugarak, hűsítő zápor. Lüktető, szüntelenül felfedezni akaró fiatalság és a könnyező máriapócsi Istenszülő szemébe tekintő gyermeki nyugalom... Csak látszólagos ellentét, hisz ez nem más, mint a természet misztikus rendje. Közel kétszáz fiatal kereső vágyakozásának és az őket hazaváró Édesanyának csendes, szelíd szeretetének egymásra találása... A pünkösdi "fénykeresés" csodája.

"...ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől..."

Köszönet az utat mutató fényért!

Kocsis Éva

Fotó: Gánicz Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu