Szentírás-magyarázat

Az Élet modellje

Szentháromság vasárnapja - Jn 16,12-15

A Szentháromság a keresztény hittitkok közé sorolt tanítás és valóság. Tipológiai párhuzamot mutat ugyan a pogány istenháromságokkal, ám ez nem lényegi hasonlóság vagy egyezés. A Szentírás a Szentháromságot mint tant nem hirdeti, de kiolvasható belőle. Jézus hivatkozik az Atyára, akinek tanításával megegyezik az övé, akinek akaratát teljes egészében megvalósítja. Sőt, beszél arról is, hogy elküldi a Szentlelket, aki "elvezet a teljes igazságra", vagy aki "vigasztal", vagy aki "megerősíti" a híveket.

Van az Újszövetségnek néhány jelenete, ahol feltűnik a Szentháromság, például Jézus megkeresztelkedésénél, majd kereszthalálakor, és Jézus búcsúbeszédében számtalan utalást találhatunk mindhárom személyre (Jn 14,16). A tanítványoknak szóló missziós parancsot is a Szentháromság nevében adja (Mt 28,19). Apostoli levelekben található áldásformulák egyben szentháromságtani formulák is (2Kor 13,13).

Ezen bibliai kijelentések alapján már az I-II. századi teológiában igyekeztek megfogalmazni egy mindenki számára elfogadható Szentháromság-tant, de az eredmény - a sok teológiai vita, a számos eltérő miatt - nem igazán volt sikeres: vagy a három személy lényegi különbsége, vagy éppen egysége, vagy pedig a személyek egyenlősége szenvedett csorbát. Világossá vált, hogy olyan tökéletes elméletet alkotni, amely mindhárom tévedést kiküszöböli, csaknem lehetetlen. A józan ész is a logikával összeegyeztethetetlennek véli ezt a kihívást.

A Szentháromság modelljének mégis újszerű mondandója van Istenről. Korábban ugyanis az Istent mindig magányos zseninek, diktátornak, szuperlénynek, legfőbb értelemnek, szigorú bírónak képzeltük el. A Szentháromság modellje Istent is és Isten életét is közösségi vonatkozásában mutatja be.

A Szentháromság személyeit a szeretet köti egybe. Kicsit más és kicsit erőteljesebb, mint az emberi szeretet, de ez egyben modellje minden emberi kapcsolatnak, amely ideális esetben nem elnyomja, feloldja, megsemmisíti a másik személyt, hanem állandó kapcsolatban van vele, kiteljesíti.

Jézus nyilatkozatai az Atyáról vagy a Szentlélekről azt tükrözik, hogy bensőséges kapcsolatban van velük, és ugyanazt a művet folytatják, amit az Atya megkezdett. Szokás azt mondani, az Atya teremt, a Fiú megvált és a Szentlélek megszentel. Mindhárom személy a világ és az emberiség Istennel fennálló harmóniájának megteremtésén fáradozik.

Az emberi személyeknek nem mindig a teljes harmónia megteremtése a szándékuk. A világban való létezésünk minőségét nem teremthetjük meg csak morális, vagy csak társadalmi, vagy csak gazdasági, vagy csak tudományos eszközökkel, hanem ezen szektorok együttes harmonikus alkalmazásával. Ez pedig az emberi személyek harmóniára törekvése nélkül lehetetlen. Ennek a harmonikus közösségnek a modellje a Szentháromság, mely igen elvont teológiai igazság, de talán az elmondottakból is kitűnik: életminőségünk javításának legjobb modelljét képviseli, amelyről nem volna szabad megfeledkeznünk.

Benyik György

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu