Lilacserje

Bársonycserjének is lehetne nevezni ezt a könnyen nevelhető cserepes dísznövényt, amelynek szeldelt, fogas szélű levelei feltűnő színfoltot alkotnak a többi szobanövény között.

A lilacserje (Gynura aurantiaca) zöld leveleit finom, apró szőrök borítják, amelyek színe a bíborvöröstől az ibolyaszínig terjed. Ha végigsimítjuk a lombot, tapintása éppen olyan, mint a legdrágább francia bársonyé. Apró, napsárga fészkesvirágai a nyár végén jelennek meg, és a tél beálltáig díszítik a bokrot.

Délkelet-Ázsiából, Jáva hegyvidékeiről származik, ahol az erdei aljnövényzet részét képezi.

Az évelő félcserje alacsony növésű bokor, amelyet metszéssel dúsabbá tehetünk. Tavasztól őszig tarthatjuk a kertben is, télen pedig a lakás világos, de hűvösebb helyiségébe való. Tápanyagigényes növény, ezért célszerű érett komposztföldbe ültetni. Lazítónak keverjünk a földhöz valamennyi szemcsés folyami homokot, és a fejlődési időszakban (május és augusztus között) kapjon enyhe tápoldatot az öntözővízzel együtt.

Tavasszal csípjük vissza minden hajtását, a levágott részeket pedig homok és nyirkos tőzeg keverékében meggyökereztethetjük. A metszésre azért van szükség, hogy minél több új hajtás fejlődjék a bokron. Ha télen túl meleg helyen van és kevés fény éri, akkor ugyancsak megnyúlnak a hajtások! Az ilyeneket mindenképpen erőteljesen vágjuk vissza.

Ahol megoldható, ott májusban ki kell ültetni a kertbe, laza lombú fa árnyékába, ahol szűrve kapja a napfényt. Legjobb, ha a lilacserjét cserepestől süllyesztjük a földbe, és ősszel kiemeljük onnan.

Állandóan lakásban tartva valamivel több törődést igényel. Közvetlen napsütés nem érheti, de sötét helyen is rosszul érzi magát. Leghelyesebb, ha ablakba, más növények társaságába tesszük, amelyek kissé megszűrik a fényt. Ámpolnanövényként északi vagy nyugati ablak elé tehetjük.

Kártevők általában akkor lépnek fel a növényen, ha nem megfelelően gondozzuk. Télen a nyári öntözővíz mennyiségének csak a felét kaphatja. A túlöntözés és a nagy meleg hatására megtámadhatják a gyapjastetvek, amelyek ellen szobai tartás esetén meglehetősen nehéz védekezni. Csökkentsük a hőmérsékletet, távolítsuk el a beteg hajtásokat, és hagyjuk megszikkadni a cserépben a földet!

A lilacserjét évente ültessük át laza szerkezetű, tápdús földbe. Gondoskodjunk utánpótlásáról (a levágott dugványok meggyökereztetésével), mert az évek során a növény elöregszik, veszít szépségéből. A hajtásdugványok 22 fokon, világos helyen hamar gyökeret eresztenek. Az új növényeket hármasával-négyesével ültessük egy cserépbe, hogy dús hatást keltsen!

Szöveg és kép:

Lovas Katalin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu