|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Könyvespolcra A jezsuiták küldetése és hatása Korunk legnépesebb szerzetesrendje a világon ma a jezsuita rend. Több mint huszonkétezer tagja tevékenykedik valamelyik földrészen, összesen százhuszonhat országban. Mint ismeretes, a XVI. században alapította Loyolai Szent Ignác. Az azóta eltelt évszázadok mindegyikén rajta hagyta bélyegét a jezsuiták működése. Tanításuk újszerűsége, vitakészségük, a problémák életszerű felvetése új színnel gazdagította a teológiát, a tudományos élet legkülönfélébb ágait éppúgy, mint a lelkigyakorlatozás rendszerének kialakítása a spiritualitást. Akit érdekel, hogy milyen fejlődésen ment át a rend - főképpen a magyar rendtartomány -, milyen sajátosságai vannak teológiájának, milyen nevelési és tanítási módszerrel dolgozik, a tudományos élet mely területeit fedik le a mai jezsuiták munkásságukkal, vegye kézbe ezt a kiadványt. Akit az egyes részterületekről szóló fejtegetések érdekelnek, az is haszonnal csemegézhet a csaknem hatvan előadást tartalmazó gyűjtőkötetben. A jól szerkesztett, vaskos kötet csaknem egy enciklopédia adatgazdagságát mutatja fel. A két éve elhangzott jezsuita előadások egymásra épülnek. Kevés közöttük az átfedés. Vessünk egy pillantást a mű felépítésére. Tudományos igényű munka lévén ebben segítségemre vannak a fejezetcímek: Szent Ignác és követői, lelkiség, teológia; Faludi Ferenc emlékezete; Jezsuita missziók; Jezsuiták az irodalom-, a tudománytörténet tükrében; Művészettörténet és iskolai színjátszás; Oktatás; Jezsuiták a társadalmi igazságosságért; Varia. Hangsúlyoznom kell, hogy az előadók saját kutatási területüket mutatják be. Ezért elmondható, hogy a jezsuita lét jellemzőit, a jezsuita művek mibenlétét lényegre törően és fejlődésében láttatják a rend tudósai, kutatói. Nem vállalkozhatom arra, hogy valamennyi címet és nevet felsoroljam, de ízelítő kedvéért megemlítek néhányat: András Imre: Kerkai Jenő és a KALOT;Nemesszeghy Ervin: Loyolai Szent Ignác jelentősége a mai korban;Nemes Ödön: A Lelkigyakorlatok időszerűsége; Nemeshegyi Péter: A jezsuita teológia sajátosságai a XVI. századtól a XXI. századig;Szabó Ferenc: Henri de Lubac és az "új teológia" körüli viták; Teres Ágoston: Magyar jezsuita csillagászok. A kötet sokoldalú felhasználhatóságát jól segítik a végén található regiszterek: tájékoztatnak bennünket a szerzőkről, de bőséges személy- és helynévmutatót is találunk itt. Az egyes előadások pedig angol nyelvű összefoglalóval zárulnak. Miért szerethető ez a könyv? Mert noha vastag, mégsem szószaporító. Azért vaskos, mert ennyiféle mondandója van az egyes előadóknak, mert érdekesen tájékoztat a teológiáról vagy a lelkigyakorlatokról az abban jártas jezsuita, de áll ez a csillagászattól az iskoladrámákig, a missziós munkáktól az építészetig, az imakönyv-ismertetéstől a népmozgalmakig. S terjedelmessége ellenére jól áttekinthető, összeszedett a kötet. (A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Művelődéstörténeti műhely - Rendtörténeti konferenciák 2. Történettudományi Intézete, Szerkesztette: Szilágyi Csaba, Piliscsaba, 2006) Gyorgyovich Miklós
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|