Boldogok, akik útra kelnek...

Öt főváros érseke a brüsszeli kongresszus utolsó ülésén

Az idei városmisszióval együtt október 29-től november 5-ig evangelizációs kongresszust tartottak Brüsszel, mindenszentek 2006 címmel. A tanácskozás utolsó plenáris ülése egy kerekasztal-beszélgetés volt, amelynek moderátora a Le Soir napilap főszerkesztője, Béatrice Delvaux volt. A beszélgetés résztvevői annak az öt fővárosnak a bíborosai és érsekei voltak, amelyekben már lezajlottak, vagy le fognak zajlani az evangelizációs kongresszusok: Christoph Schönborn, Bécs érseke, José da Cruz Policarpo, Lisszabon érseke, Godfried Danneels, Malines-Brüsszel érseke, André Vingt-Trois, Párizs érseke, illetve Erdő Péter, Budapest érseke.

A kérdésre, hogy melyek az egyház fő kihívásai Európában, André Vingt-Trois egy kérdéssel válaszolt: vajon a ránk hagyott örökségből erőt tudunk-e meríteni a cselekvéshez, vagy csak múzeumi tárgyként szemléljük azt.

Danneels bíboros rámutatott, ma tanúi vagyunk annak, hogy Isten jelen van az életünkben. De beszélhetünk az istenek visszatéréséről is. Éppen ezért az igaz Istent kell ma is hirdetünk, mint ahogy azt Pál apostol tette, amikor konfrontálódott az athéni panteon többisten hitével. A belgák hetven százaléka katolikusnak vallja magát - tette hozzá Brüsszel érseke -, még akkor is, ha többségük nem gyakorolja a vallását. Ki kell használni ezt a nyitottságot.

Ma a legnagyobb kihívás, hogy újra felfedezzük Jézus személyét - hangsúlyozta Christoph Schönborn. Erdő Péter bíboros az elmúlt évtizedek emberi változásait emelte ki. Az írásbeliség és a logikai gondolkozás kultúrájától eljutottunk a vizuális kultúra korába, amelyhez alkalmazkodni kell. Az egyház üzenete sokszor nehezen jut el a fiatalokhoz, különösen az etika terén. Ugyanakkor Erdő Péter kiemelte, amikor az egyház direkt módon a fiatalok nyelvén szólal meg, mint például az ifjúsági világtalálkozókon, akkor meg tudja érinteni a fiatalokat. A magyar papnövendékek fele ilyen rendezvényeken hallotta meg Isten hívását.

Segíteni kell a fiataloknak, hogy felfedezzék a szeretet misztériumát és a közösség értelmét - tette hozzá Policarpo bíboros. Azt mondta: ezek nem fogyasztási cikkek. Etikai téren pedig el kell kerülni azt, hogy bizonyos megoldásokhoz mereven ragaszkodjunk, mert ez ellentétes a szabadság dinamizmusával.

Vingt-Trois bíboros véleménye szerint legelőször azt kell elérni, hogy Jézus szavai megragadják a fiatalokat, hogy saját maguk induljanak el felé. A bíboros döbbenten látja, hogy a mai kultúra milyen nagy fontosságot tulajdonít a szexualitásnak. Nem az egyház ragaszkodik ehhez a témához. Ezek a kérdések nem csupán az egyháznak szólnak, hanem az egész emberiségnek.

Danneels bíboros számára a legfontosabb a fiatal keresztények segítése. Az ifjúsági világtalálkozón könnyű Istenről beszélni. Brüsszelben, a városmisszión azonban már nehezebb. A fiatalokkal az egyháznak nem úgy kell viselkednie, mint az akvárium állóvizében lebegő halnak, hanem mint az árral szemben úszó pisztrángnak. Először nem a tilalomfákról kell beszélni, hanem sokkal inkább a pozitív értékekről. A mai világ képes ezeket megérteni. Már nem a középkorban élünk, amikor a tiltás nyelvére talán nagyobb szükség volt.

A kérdés kapcsán, hogy mit tanúsítsunk az iszlámmal szemben, Bécs érseke emlékeztetett arra, hogy városát kétszer ostromolták a törökök. Vannak muzulmánok, akik azt mondják, hogy harmadszorra sikerrel járnak, mert nem a fegyvereikkel fognak meghódítani bennünket, hanem a gyermekeikkel, mert a keresztények már nem vállalnak gyermeket. Egyetlen válasz lehetséges: meg kell tanulnunk együtt élni Európában és a világban. De ehhez játékszabályokra van szükség - hangsúlyozta az érsek. - A kölcsönösség nagyon fontos. Az európai politikai vezetőknek nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetniük.

Policarpo bíboros emlékeztetett a II. János Pál által használt "emberiség családja" kifejezésre. Párbeszédet kell folytatni az emberiség jövőjéről. Ez a párbeszéd azonban a hit terén a legnehezebb, hiszen minden vallásban eleve érinthetetlen szempontokat jelent. Keresztényként képviselnünk kell azt, ami abszolút egyedi a mi vallásunkban, a természetfölötti közelségét, azt a hitet, hogy ember és Isten találkozott Jézus Krisztus személyében.

Egyes vélemények szerint a kongresszus és a városmiszszió lényegében nyitott kapukat döngetett a megtérteknél. Azonban Schönborn bíboros úgy látja, hogy nem is olyan rossz dolog a megtérteknek prédikálni. A kongresszus egyik kimondott célja a nagyvárosi keresztények bátorítása volt, hogy merjenek kilépni plébániai közösségeik keretei közül.

Danneels bíboros felhívta a média figyelmét arra, hogy több ilyen témájú tudósítást, műsort készítsenek. Gyakran felkérik az egyházat, hogy a látványos dolgokban vegyen részt, de arra ritkán, hogy a dolgok értelméről beszéljen. Ugyanakkor kötelességmulasztás lenne a keresztények részéről, ha nem hallatnák a hangjukat és nem mutatnák meg magukat a világnak. Félelmek és arrogancia nélkül.

Az itteni találkozó megmutatta, hogy az egyház gyökeret eresztett a társadalomban - mondta Erdő Péter. - Nagy bátorítást ad a jövő évi, budapesti kongresszus szervezői számára, annak megtapasztalása, hogy ez az akció túlmutat az egyházon.

Policarpo bíboros szerint Lisszabonban a kongresszus megváltoztatta a az Istennel való egység megélésének módját. A nyolc boldogság héber szövegében az áll, hogy boldogok, akik útra kelnek. A kongresszus arra bátorított bennünket - mondta az érsek, - hogy keljünk útra, hogy jobban megélhessük az egységet Európában és a világban.

(A brüsszeli városmisszió sajtóirodájának közleményét szerkesztette és fordította: Osvay Péter)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu