Szent Erzsébet nyomában itthon és külhonban (1.)

A budai Víziváros emlékei

Szent Erzsébet igazi "hungarikumnak" számít - hírünket már életében öregbítette, majd a halálát hamarosan követő szentté avatásától kezdve Európa-szerte nagy tiszteletnek örvend - mindmáig. A jubileumi év folyamán Szent Erzsébet nyomába eredünk, felderítő utunk Budapestről indul.

Az Erzsébet-apácák érkezése Bécsből Budára 1785-ben

"Magyarország virága", első királyi dinasztiánk csodálatos hajtása, a magyar nép, Európa és a világ egyik legkedveltebb szentje, Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója előtt állunk. II. András magyar király és a meráni Gertrúd királyné harmadik gyermekeként 1207-ben született hercegnő szülőhelyének rangjáért mindig két város versengett: Sárospatak és Pozsony. De az életpályája során érintett német városok is - Wartburg, Eisenach, Kitzingen, Pottenstein, valamint Marburg, ahol Lajos őrgróf feleségeként, majd özvegyként, a szegénység "hitveseként" élt - komoly előkészületeket folytatnak az emlékév méltó megtartására.

Az alsó-vízivárosi kapucinus templom a Corvin tér felől

Világszerte, tehát a tengerentúli országokban is ünnepelni fogják emlékét, mivel a keresztény világban talán e legismertebb és legszeretettebb szent a más világnézetűek számára is az önzetlen adakozás mintaképe lehet. Példájára - mint a valóságos szociális érzékenység mintájára - mi, magyarok büszkén tekinthetünk. A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület nagyszabású fotódokumentációs kiállítással készül az évfordulóra. Ennek anyagából adunk néhány alkalommal ízelítőt az elkövetkező év során.

Szent Erzsébet szobra az alsó-vízivárosi kapucinus templom homlokzatán, fotó: Deák Piroska

A számtalan emlék számbavételét kezdjük talán Budapesten - az I. kerületből, a 0-ik kilométerkő közeléből.

Szent Erzsébet szobra a Batthyány téri Szent Anna-templomban

A budai Fő utcában áll az alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom. A kapucinusok templomának homlokzatán Árpád-házi Szent Erzsébet szépen megformált kőszobrára tekinthetünk fel, Szent István és Szent László királyaink domborműves ideál-portréi felett. A félköríves fülkében elhelyezett teljes alakos Erzsébet-szobor Marschalkó János pesti szobrász alkotása - 1856-ban készült.

A Szent Erzsébetről nevezett Gondviselés Háza Idősek Otthona a Szent Ferenc sebei-templom mellett

A kapucinus rend - mint a ferences rend egyik XVI. századi hajtása - Avianói Márk törökellenes szervezkedéseire emlékezve - itt alakította ki budai kolostorát - Széchényi György esztergomi érsek alapító szándéka és adományai eredményeként.

Szent Erzsébet botja a Szent Ferenc sebei-templom sekrestyéjében

Az épületegyüttes külsőleg viszonylag szerény kivitele ellenére (a templom a hozzá simuló egykori kolostorépülettel, a mai egyházi gimnáziummal) igen változatos előélettel dicsekedhet. A török hódoltság előtt még létező Ágoston-rendi kolostort dzsámivá (sőt egyes épületrészeiben török fürdővé!) építették át, majd Buda felszabadulása után a jezsuiták vették birtokba az épületet. 1687-ben telepedett meg itt a legszigorúbb ferences életvitelt követő kapucinus rend. A helyreállított épületegyüttest, az elkészült templomot Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére 1716. szeptember 20-án szentelte fel Natali Lukács belgrádi püspök.

Szent Erzsébet szobra a Szent Ferenc sebei-templom Szent Kereszt-oltáránál

Nem véletlen a név választása, mivel Erzsébet - a ferencesek világi rendje egyik jeles alakja - tisztelete szorosan kapcsolódik Assisi Szent Ferenc szellemiségéhez.

Világháborús sebesültek az egykori hadikórházban

Egy elpusztult XVIII. századi Erzsébet-oltárkép helyén ma az 1954-ben készült, Fáy Győző által festett kép látható az adakozó szentről. (Az egykori oltárkép Schervitz Mátyás festménye, a műtörténeti leírások szerint igen sok részletében hasonlított a bécsi Karlskirche Daniel Gran által alkotott Szent Erzsébet-oltár-képéhez.) A bal oldali mellékoltáron Falconer József Szent Ferenc-ábrázolását csodálhatjuk meg.

A Fő utcán továbbhaladva, a Batthyány téren az ország egyik legszebb barokk templomaként emlegetett Szent Anna-templom várja a betérő járókelőket. Az előterében rögtön egy szép egész alakos Erzsébet-szoborral találkozunk. A szobor nem képvisel különösebb művészi értéket, inkább csak elhelyezése keltheti fel érdeklődésünket. A közeli Szent Ferenc sebei- templom ugyanis e plébánia filiája, amely az Erzsébet-apácák egykori budai központja. Az épületegyüttes viharos történelme külön irodalmat érdemelne: volt rendház, sok szenvedésnek enyhet adó járványkórház, hadikórház. Ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szent Erzsébetről nevezett Idősek Otthona és Gondviselés Háza működik itt.

A templomba belépve rögtön az első, bal oldali mellékoltár felett a szent festett ábrázolásával, ugyanakkor jobb oldalon, a második oltárnál szobor-alakjával találkozunk. (Az egykori kolostor Dunára néző kertjében helyezték el neves kortárs művészünk, Törley Mária egész alakos Szent Erzsébet-szobrát.) A templom működését segítő, 1989-ben visszatelepült, de sajnos már igencsak megfogyatkozott, szolgálatkész Erzsébet-nővérek jóvoltából megtekinthető a sekrestye melletti kis szobában (díszes, közel két méter hosszú ereklyetartóban, zárt vitrinben) Szent Erzsébet finom művű, fonadékszerű faragással díszített botja. Egy díszes okirat azt mondja eredetéről, hogy a bécsi klarisszák kolostorából került az ereklye Hadik András gróf tulajdonába. (Amikor II. József a kolostort feloszlatta, annak minden vagyonát elárverezték. A gróf 11 forintért vásárolta meg a botot, 1783-ban. Az ő fia, Hadik János királyi kamarás adományozta végül a Szent Erzsébet-szerzetnek az ereklyét. Sajnos, az Erzsébet-bot korábbi sorsáról nincs tudomásunk.)

A magyarországi Erzsébet-apácák ma is kitűnő kapcsolatokkal rendelkeznek az aacheni s más külhoni rendtársaikkal, hiszen Aachenből indult a rend 1627-ben. Később 1709-ben Bécsben, 1738-ban Pozsonyban, majd 1785-ben Bécsből áttelepedve Budán kezdték áldásos tevékenységüket. Kórházat, menhelyet, ambulanciát működtettek. Később ők vezették az újpesti közkórházat is, egészen 1950-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig...

A templommal szomszédos kórházban, majd idősek otthonában mindig Szent Erzsébet szellemében, önfeláldozó munkával törekedtek, s törekednek a magyarországi Erzsébet-apácák, s mai utódaik a beteg és az idős lakók életének megszépítésére. A nővérek - esetenként már betegen is - fáradhatatlanul besegítenek a betegellátásba ma is.

A műértékekben bővelkedő templom ellátására a néhány megmaradt, hűséges nővér ügyel. Az 1989-től újraindult rend a "pax et bonum" ferences szellemében kezdte újra Szent Erzsébet nevéhez méltó önzetlen és minőségi szolgálatát.

Ambrosia nővér kérésemre több írást, archív képet mutat. Csodálatos tisztaságú kórtermek a századelőn betegekkel, aztán világháborús sebesültek a kórházban, hajókirándulás a nővérek által ápolt hadirokkantakkal a Dunán... Vajon hányan gondolunk arra - mikor ott elsietünk -, mily sok szenvedésről, gyógyulásról tanúskodó épület húzódik a Batthyány téren, a Kölcsey Ferenc-szobor mögött?

Szöveg és kép:

Messik Miklós

Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu