Lyukas zászló volt a szemfödele

A Szózat hangjainak kíséretével érkezett meg a budapesti Szent Angyalok templomába az az ‘56-os zászló, amellyel a forradalom első mártírját letakarták. Vizi János, érettségire készülő pesterzsébeti diák osztálytársaival együtt vett részt 1956. október 23-án a délutáni tüntetésen. Az események a Magyar Rádióhoz sodorták, ahol az ávósok első lövéseinek egyikétől halálosan megsebesült. Holttestét egy ajtóra helyezték, és egy - ez idáig rejtegetett - nemzetiszínű lobogóval letakarva vitték a Szentkirályi utcán végig a Rákóczi úton, az akkori Szabad Nép székházába, ahol mint bűnjelet tették közszemlére.

A rádió ostrománál vele együtt tartózkodó barátai nem merték János édesanyjának megmondani, mi történt egyetlen fiával. A család, abban bízva, hogy "valahonnét" csak előkerül, napokig kereste a fiút, mígnem az egyik orvos sógora - rosszat sejtve - a keresztúri temetőben találta meg holttestét.

Pongrátz Gergely segítségével szerzett egy koporsót a nővére - aki a Corvin közben kötözte, ápolta a sebesülteket -, s ebben, az ő menyasszonyi fátylával letakarva temették el Vizi Jánost a pesterzsébeti temetőben.

Az első szemfödelet, a lyukas zászlót Ferencz György vette magához, és ötven évig várt arra a pillanatra, amikor méltó helyre kerülhet a forradalom egyik eredeti jelképe. Az ‘56-os ereklyét az október 22-i szentmisén a templom papja, Lipp László gazdagréti szervező lelkész áldotta meg. A lobogó hosszú ideig hirdeti majd az oltár fölött a "pesti srácok" történelmet alakító hősiességét, s őrzi áldozatos emléküket.

Szöveg és kép: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu