|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Rokonszenvem és együttérzésem jeleként... A pápa üzenete Sólyom László köztársasági elnöknek XVI. Benedek pápa levelet küldött Sólyom László köztársasági elnöknek - és rajta keresztül a magyar népnek - az 1956-os forradalom emléknapjára. A Szentatya kifejezte abbéli reményét, hogy Magyarország továbbra is az elnyomás és az ideológiai befolyás minden formájától mentesen építi jövőjét. 1956. október 23-án Budapest bátor népe, szabadságvágyától vezérelve szembeszállt egy olyan rendszerrel, amely a magyar nemzet értékeitől eltérő célokat érvényesített. Még mindig élénken emlékezünk a néhány nap alatt több ezer emberéletet és sok ezer sebesültet követelő, egyben világszerte súlyos megrendülést kiváltó tragikus eseményekre. Tiszteletre méltó elődöm, XII. Piusz pápa helyénvaló megnyilatkozásai máig hallhatóan visszhangzanak. Ő azonnal - négy alkalommal - megszólalt, nyomatékosan kérte a nemzetek közösségét, hogy ismerje el Magyarország jogát az önrendelkezésre, és garantálja a szükséges szabadságot a nemzeti önazonosság keretei között. Szívesen csatlakozom azokhoz a különféle kezdeményezésekhez, amelyek e jelentős, a magyar nemzet és Európa történetében egyaránt fontos eseményről emlékeznek meg. Éppen ezért kértem a Bíborosi Kollégium dékánját, Angelo Sodano bíboros urat - aki rövid idővel ezelőttig államtitkárom volt -, hogy nevemben vegyen részt az ünnepségeken, és legyen tolmácsa legbensőbb érzelmeimnek, amelyek a budapesti felkelés 50. évfordulóján élnek a szívemben. Elnök Úr, kérem Önt, hogy legátusomat, Angelo Sodano bíboros urat úgy szíveskedjék fogadni, mintha engem fogadna. Egyben szívesen élek az alkalommal, hogy emlékeztessek arra az ezeréves megértésre, amely az Apostoli Szentszék és a nemes magyar nép közötti kapcsolatok alapját képezi. Szívesen gondolok arra, hogy az Ön Népe, Elnök úr, az évszázadok során megtapasztalt sok-sok elnyomatás - legutóbb a szovjet kommunista diktatúra - ellenére, bármely ideológián túl, mindig helyesen értékelte az államnak és az állampolgárnak egymáshoz való viszonyát. A keresztény felfogás szerint a személy - erkölcsi, etikai és szociális mivoltában - megelőzi az államot. Az állam törvényes szervezete és annak helyesen értelmezett laicitása mindig a természettörvény tiszteletben tartásán nyugodott, a hiteles nemzeti értékekben nyilvánult meg, és a hívő emberek számára a kinyilatkoztatással gazdagodott. Ez a keresztény felfogás a kezdetektől áthatotta azokat a népeket, amelyekből a történelem során a magyar nemzet megszületett. Őszinte szívvel ismétlem meg jókívánságomat, hogy Magyarország szabad jövőt építhessen, amely mentes bármely elnyomástól és ártalmas szellemi behatástól. Elnök Úr, miközben arra kérem, számítson azok közé, akik szívesen emlékeznek meg e nagy horderejű történelmi eseményről, kívánom, hogy ez a megemlékezés alkalmul szolgáljon azon eszmények és erkölcsi értékek hiteles felmutatásához, amelyek annak az Európának vetették meg alapjait, amelynek Magyarország is része. Országa, Elnök Úr, továbbra is legyen az emberi személy tiszteletén, illetve magas céljainak megbecsülésén nyugvó társadalom szószólója. Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Szent István király, Szent Erzsébet és mindazon szentek, akik a nemes pannon föld szülöttei, őrködjenek továbbra is a magyar nép legitim törekvései fölött. Biztosítom Önt lelki közelségemről, és rokonszenvem és együttérzésem jeleként szívesen adom Önre és honfitársaira különleges apostoli áldásomat.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|