ÁLMODIK A MÚLT

Szentek és vendek

Mártonhely (másik nevén Martyáncz, régi nevén Szent-Márton) híres hely. A ma Martovce nevet viselő település tíz kilométerre van a magyar-szlovén határtól - annak túlsó oldalán. Itt a múlt század elején 66 ház volt, benne 422 vend lakossal. Vajon a XIII. század elején, amikor az itt látható templom felépült, hányan voltak magyarok, és hányan vendek? (Úgy is kérdezhetném, hogy hányan tótok? Mert a régi magyar szóhasználatban ez volt a Tótföld, Szlovénia pedig Tótország, ahogy az egyik népballadánk ezt az elnevezést máig megőrizte.) Akárhányan voltak is, akárhogyan beszéltek is, mindannyiuknak képek révén és latin feliratos mondatszalagokon üzent az az Aquila János, aki az itt található freskókat készítette. Sőt, magát is megfestette az apszisba, ahová ezt írta latinul: Az 1392. esztendőben építtetett ez a templom azoknak a szenteknek tiszteletére, akiknek ereklyéi itt vannak, tudni illő, hogy Erazmus plébános idejében a radkerspurgai származású Aquila János keze által.

Mártonhely temploma szabadon álló, keletelt, egyhajós építmény. Nyugati homlokzatához középtorony, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyének északi oldalához sekrestye csatlakozik, ahogy ezen a képen is látszik. "A torony nyugati oldalán nyílik vízszintes szemöldökgerendával zárt kőkeretes bejárata - olvasható Levárdy Ferenc ismertetésében. - A gondosan faragott kváderekkel armírozott torony nyugati falát szintenként növekedő, négy darab nyújtott négyszög alakú, élszedett keretezésű ablak töri át. A legfelső szinten a torony minden oldalán kőrácsos, csúcsíves ablak nyílik. A tornyok északnyugati és délnyugati szögletét a torony síkjában maradó támpillér támogatja. A templom hajóját ma két-két falpillér három szakaszra tagolja. A falpilléreket és a rájuk támaszkodó fiókos boltozatot 1702-ben építették. A hajót eredetileg sík mennyezet fedte, így írja le még az 1698-as kánoni látogatási jegyzőkönyv. A hajót és a szentélyt csúcsíves diadalív választja el. Az egy lépcsővel megemelt szentély boltozott mennyezete egy keresztboltozású és egy hatsüveges szakaszra tagolódik. A bordák levéldíszes, maszkos konzolokra támaszkodnak. A szentély északi oldalán vakmérműves szentségfülke, déli oldalán kétosztású, kőkeretes, íves záródású ülőpad mélyül a falba, felette négy csúcsíves ablak töri át a falat."

A freskókat készítő Aquila Jánost a magyar kutatás sokáig középszerű kismesterként tartotta számon. Az általa festett öt templom freskói alapján megváltozott ez a vélemény: egy iskolázott mozgékony, az új törekvéseket felismerő, érdekes egyéniség képe rajzolódik ki. Mondjuk ezt a művei alapján, mert életéről szinte semmit nem tudunk. De hogy milyen művész volt, arról bárki meggyőződhet, ha belép Mártonhely templomába. Itt magával a mesterrel is találkozhat, ha jól figyel.

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu