|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Az Olvasó írja Őseink nyomában Mariazellbe Harmadik alkalommal keltünk útra az idei évben, szeptember 30-án Varga Balázs plébános úrral a négy egyházközséget összefogó zarándoklatra. Utunk most az ausztriai Mariazellbe vezetett. A kezdeti nehézségek leküzdése után napfényes, őszi úton indult a két nagy busz, száztizenöt, Máriát köszöntő hívővel. Elkísért bennünket Tóth Miklós és Gyűrű Ferenc plébános is. A kegyhelyhez közeledve közös rózsafüzér imádsággal, énekléssel készültünk a szép lelki élmény befogadására. Plébánosunk testvére ismertette a 862 méter magasan épült Mariazell történetét és a kegyhely magyar vonatkozásait is. Nagy Lajos királyunk csata előtt a szenthely képét látta álmában. Megfogadta, ha győz, új tornyot építtet a templomhoz. Győzött. Szobra ott áll a bazilika főbejáratánál. Megérkezve szentmisén vettünk részt a három atya celebrálásával. Balázs atya szentbeszédében kiemelte, hogy a mai nap zarándoklata egy állomás az igazi hazába érkezésünkhöz. Szűz Mária, Jézus anyja egyformán szeret bennünket és szól értünk Szent Fiának. A gyönyörű kegykápolnában, Máriánál lerakhattuk gondjainkat, bánatunkat, kéréseinket, és leróhattuk hálánkat a "vett jókért". Lelki feltöltődésünk keresztúttal folytatódott a hegyen felfelé. Ahogy haladtunk előre Jézus szenvedéstörténetében, úgy jutottunk egyre magasabbra, egészen a Golgotáig. Megtekintettük a dinamikus Betlehemet - egy ácsmester 18 évi munkája -, amely Jézus életét mutatta be születésétől a haláláig. "Búcsúfiaként" hazahoztunk magunknak megerősítést, nyugalmat és kegyelmi állapotot. Az itthoniaknak pedig azt a szép, régi magyar üdvözlést, amely úgy hangzik: "Köszöntet a Szűz Mária!" Kótai Lászlóné Edve, Kisfalud, Mihályi és Beled egyházközségei nevében Szentimrések centenáriuma Száz évvel ezelőtt alakult meg - a katolikus egyetemi ifjúság nevelését szívükön viselő személyek kezdeményezésére - a Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesület. Már korábban is voltak kezdeményezések, annak érdekében, hogy a vidéki keresztény értelmiség egyetemre kerülő gyermekei megfelelő környezetben tanulhassanak a fővárosban. Glattfelder Gyula, a későbbi csanádi püspök és gróf Zichy János voltak az ügy legfőbb mozgatói. Az egyesület első nagy eredménye a Budai Szent Imre Kollégium megalapítása és megépítése volt. Az impozáns épület Budán, a mai Bartók Béla úton áll (17. szám). A következő években Pesten, Sopronban és Szegeden épültek kollégiumok. A Szent Imre Kollégiumokat 1948-ban - más vallási intézményekkel együtt - betiltották, épületeiket államosították. Előbb népi kollégium, majd állami egyetemi diákotthon lett a budai intézmény. Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Baross Gábor Kollégiuma működik benne. 1908-ban avatták fel az akkorra megépült, négyemeletes, impozáns megjelenésű kollégiumot. Egy- és kétágyas szobáiban kétszáz fiatalt tudtak elhelyezni, igen kedvező körülmények között. A négy szentimrés kollégium közül a budai ifjúsága őrizte leginkább az összetartozás érzését. A szokásos zaklatások ellenére kéthavonta összejártak. 1992-ben két öregdiák megkereste a kollégium jelenlegi igazgatóját, Mátrai Miklóst, aki lehetővé tette, hogy az öregdiákok kéthavonta a kollégium épületében tarthassák találkozóikat. Erős hagyománytisztelet és összetartás jellemzi ezeket az öregdiákokat. A már magas életkort megért egykori növendékek még mintegy százan vannak: közülük többtucatnyian külföldön élnek, ők küldik a legnagyobb pénzadományokat, amikor a régi kollégium emlékét élesztik újjá. Az öregdiákok legjelentősebb kezdeményezése a kollégium parkjában álló és a második világháború után súlyosan megrongálódott hősi emlékmű helyreállítása volt. A többmilliós költségekhez a kerületi önkormányzat és a Millenniumi Emlékbizottság is jelentős összegekkel járult hozzá. Két évvel ezelőtt az öregdiákok kezdeményezésére Budai Atlantisz címmel szép kiállítású könyvet adtak ki, a Műegyetem és más pártoló intézmények, alapítványok támogatásával. A könyvben nemcsak a szentimrés múlt, hanem a mai kollégium jelene is helyet kapott. Ez év szeptember 26. és 28. között háromnapos centenáris ünnepséget tartott a kollégium. A megnyitón az igazgató beszédét követően dr. Székely Tamás nyugalmazott kórházi főorvos, az öregdiákok doyenje köszöntötte az ünneplő meghívottakat. A kollégium parkjában álló hősi emlékmű koszorúzásán Kerekes Károly nyugalmzott cisztercita apát és e sorok írója emlékeztek a halottakra, akik oly fiatalon áldozták életüket a pusztító két háborúban. Harsányi László szentimrés öregdiák
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|