|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Hűségesen a múlthoz - építve a jövőt Megalakult a Magyarok Nagyasszonya ferences provincia Ünnepélyes szentmise keretében hirdette ki José Rodrígez Carballo ferences generális június 24-én a pesti ferences templomban az eddigi két ferences rendtartomány egyesüléséből létrejött új magyarországi provincia nevét és vezetőinek névsorát. Az ünnepen jelen volt Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek, Majnek Antal munkácsi püspök, továbbá Udvardy György segédpüspök, valamint az egyesülő két rendtartomány vezetői, szerzetesei és a "ferences család" női közösségeinek és a rend világi ágának tagjai. A szentmise elején José Rodrígez Carballo a jelen lévő hívek imáját kérte, hogy az új rendtartomány munkája révén a hazai katolikusság és a világegyház építője, erősítője lehessen. Miután az eddigi két magyarországi rendtartomány elöljárói, Barsi Balázs és Magyar Gergely ünnepélyesen az oltárra helyezték a rendi pecséteket, megkezdődött a szentmise. José Rodrigez Carballo homíliájában - melyet Várnai Jakab, a rend római központjában dolgozó ferences szerzetes tolmácsolt - Keresztelő Szent János ünnepéhez kapcsolódóan annak vértanúságáról, az igazságért feláldozott életéről beszélt. Mint mondta, az évszázadok során nagyon sok ferences testvér is életét adta hitéért. A szentmise végén a ferences szerzetesek kivonultak a templomból a rendházba, hogy szűk körben meghallgassák az új provincia megalakulásának dekrétumát és a jelenleg három évre kinevezett provinciális nevét, segítőinek névsorát. Ezalatt a hívek a templomban imádkoztak. Közel egy órás várakozás után Várnai Jakab a mikrofonhoz lépve felolvasta az új, Magyarok Nagyasszonya nevét viselő magyarországi ferences rendtartomány létesítéséről hozott határozatot, amely a múlt felidézésével kezdődött - az 1225-26 táján Esztergomban történt megtelepedéstől a rend hazai felvirágzásának szép példáit idézve egészen a XX. század első évtizedeiig. "Hullámhegyek és völgyek után a két világháború között a ferencesek a lelkipásztori munka mellett számtalan új kezdeményezés résztvevői is lettek, mely a hivatások növekedését is magával hozta - folytatta Várnai Jakab. - A II. világháború után a kommunista uralom 1950-ben betiltotta a szerzetesi életet. Tizennyolc rendház bezárása után, 1950 és 1989 közt a mariánus rendtartományhoz tartozó testvérek - akik közül tizenöten szenvedtek börtönbüntetést - szétszóratva, közösségi élet nélkül, világi papként vagy gyári munkásként éltek. A másik, a kapisztránus provincia tagjai közül nem mindenki kényszerült szétszóratásba, de harminckét testvért bebörtönöztek, nyolcat megöltek. Az addigi huszonhat helyett csak három közösségben, két gimnáziumot fenntartva élhettek legálisan. 1989 után így lehetett folytatni a szerzetesi életet, az új kezdet minden nehézségével és lehetőségével." "Miután megvizsgáltuk a két magyarországi provincia helyzetét, elrendeltük a két provincia egyesülését - folytatódott a Várnai Jakab által ismertetett elöljárói döntés. - Jelen határozattal létrehozzuk a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett provinciát, melynek székhelyéül a Szent István vértanúról nevezett Margit körúti rendházat jelöljük ki. Ez azt is jelenti, hogy a két megszüntetett provincia összes ingó és ingatlan vagyona, joga és kötelessége átszáll az új provinciára. Az új provincia vezetősége - három esztendőre a következő: miniszter provinciális Magyar Gergely, vikárius provinciális Tamás Gábor. Definítorok: Hegedűs Kolos, Barsi Balázs, Varga Kapisztrán, Orosz Lóránt, Vukovics Milán és Fejes Antal." A szentmisét követő agapé során a rend római elöljáróját a két tartomány egyesítésének hátteréről kérdeztük. "Amint azt az ünnep pillanataiban is hangsúlyoztam, a rend vezetősége a magyarországi ferencesek megerősödését reméli ettől. Bízunk abban, hogy szerepük növekedni fog. Máshol is tettünk már így, tapasztalataink ezzel kapcsolatban jók. Történelmük évszázadai során a magyar ferencesek olykor életük feláldozása árán is tanúságot tettek krisztusi szeretetükről, hivatásukról. Úgy gondolom, a magyarországi provincia az egész ferences rend életéhez úgy tud hozzájárulni, hogy megmutatja, miként lehet hűségesnek lenni a múlthoz, miközben a jövőt építi. Az egész rendben folyik az új utak keresése. A hagyományok ápolása mellett, mely plébániák, kegyhelyek és iskolák vezetését foglalja magában, szeretnénk megtalálni, miként lehet a mai kor »leprásait«, a társadalom számkivetettjeit megszólítanunk, amint azt Szent Ferenc is tette a maga korában. II. János Pál pápa rendünket úgy jelölte meg, mint a nép barátait, testvéreit. Legutóbbi nagykáptalanunkon ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy kolostorainknak azokat a helyeket kell tekintenünk, amelyeket a társadalom elkerül, elfeled... Magam és a rend vezetése is nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a magyarok a ferenceseket testvéreknek, barátoknak hívják. Ebben a ragaszkodást, a szeretetet, a bizalmat érzem, azzal pedig élnünk kell, s minden ember számára elérhetőnek kell lennünk." Az agapé során az ország különféle tájairól érkezett szerzetesek, szerzetesnők, világi testvérek és hívek köszöntötték az új provinciálist, Magyar Gergelyt. Kiragadva a beszélgetők gyűrűjéből terveiről kérdeztem. "Az első pillanatban átéreztem annak a történelmi múltba nyúló felelősségnek a súlyát, amely a magyarországi ferencesekre, azok vezetőire nehezedik - kezdte a kinevezett tartományfőnök. - Fő feladatomnak tekintem, hogy minél jobban megismerjem azokat a testvéreket, akikkel eddig külön rendtartományban éltünk. Minden munka csak ezután kezdődhet. Nagyon örülök, hogy a Magyarok Nagyasszonyáról nevezték el az új provinciát. Így ő lett védőszentje az új rendtartománynak - és reménykedünk, hogy amint ezeréves történelme során nemzetünket, úgy azon belül a hazai ferenceseket is segíteni fogja hivatásuk betöltésében. Reméljük, velünk lesz abban a misszióban, melynek során hazánkat, a híveket szolgáljuk. Most, hogy az ország minden tájáról, sőt a környező országokból is érkeztek első-, másod- és harmadrendi ferences testvérek az ünnepélyes egyesítésre, jó látni, hogy mindez nem csupán egy római adminisztratív döntés, hanem a ferences nagycsalád - melyet egy lelkület fog öszsze - megújulásának lehetősége is. Látszik, hogy összetartozunk, Szent Ferenc öszszefog bennünket, imáival közbenjár értünk, segít nekünk." Bókay László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|