"A hit szabadságot jelent"

Beszélgetés a hetvenéves Kalász Mártonnal

Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke az elmúlt héten ünnepelte hetvenedik születésnapját. Számos barátja és pályatársa tisztelgéséhez az Új Ember is örömmel csatlakozik. A költőt, műfordítót, tevékeny irodalomszervezőt egy balatonfüredi közszereplése előtt szólítottuk meg, s így vallott nekünk lelkivilágáról, kötődéseiről:

- Mind neveltetésemből, mind lelki alkatomból következően vallásos vagyok. Nagyon kötődöm a katolikus hithez. Az olyan költői nagyságok, mint Pilinszky János vagy Rába György e tekintetben is irányt adnak. A hit számomra nem kötöttséget jelent, hanem éppen fordítva: szabadságot. Egy olyan eszmét, amelyben szabadon mozoghatok, gondolkodhatom. Nem tudom, mit mondana erre egy teológus, de én felszabadulásként élem át a hit tanításait. Úgy gondolom, verseim döntő része ehhez kötődik. Ha olykor áttételesen vagy szemérmesen is, de az istenhitből táplálkoznak.

Az a bizonyos teológus alighanem azt mondaná erre, hogy így igaz. Hiszen a dogmák nem a rabság kereteit jelölik ki, hanem a szabad mozgásét...

- A dogmatika rendkívül izgalmas olvasmány: én rendszeresen forgatom, méghozzá a német nyelvű kiadását. Ezt az érdeklődésemet diákéveimnek köszönhetem: a ciszterciek pécsi gimnáziumába jártam. Csodálatos paptanáraim voltak, akiket 1950-ben egyetlen éjszaka alatt elhurcoltak. Helyben maradt viszont a dogmatanárunk, Cserháti József püspök, akit nagyra becsültem jelleméért és remek tanári módszeréért. Később is tartottuk egymással a kapcsolatot; amikor például a nyolcvanas években a Vigilia folyóirat szerkesztője lettem, az elsők között üzent, biztatott.

Több verseskötetét is elolvasván megállapíthatom, hogy költészetét biblikus műveltség hatja át. Az Új Emberben alig három hónapja közölt cikkében, amely a nyolcvan esztendős Rába György előtt tisztelgett, éppen a Jónás könyvéből ismert cethalról elmélkedett. Mik a legkedvesebb szentírási történetei?

- A cethal nagyon sok költőt foglalkoztat, én is írtam egy verset, a Babits Mihály-i mottóval ellátva: "a halnak Jónás fájt, Jónás a halnak." Rendszeres bibliaolvasó vagyok. Keresztelő Szent János, a Patmosz szigetén evangéliumot író Szent János nagyon kedvesek számomra. Ám a Biblia vonzása körbeér: ha az ember olvassa például Hölderlint, a német költőt, akkor verseiben az antik görög világ mellett a Biblia világát is felismerheti. Hölderlin művei közül egyébként azt szeretem a legjobban, amelyben evangélikus vallásúként is Szűz Máriáról ír.

Napjainkban elfelejtettük a Bibliát tanítani. Hasonlít ez kicsit az ötvenes években klerikális nyelvvé minősített latin iskolai oktatásának betiltásához. Pedig a Biblia az emberiség hatalmas kultúrkincse, a műveltség páratlan központja, amely egész életünkön végigkísér. Erről a kincsről lemondani öngyilkosság.

Ki a védőszentje?

- Tours-i Szent Márton püspök nevét viselem, aki Pannónia szülöttje volt. Alakja már gyerekként is foglalkoztatott, csodálatos példaképnek tartottam, s nagyon szerettem. A nevemmel viszont bajban voltam, ugyanis közel s távol nem ismertem Márton nevű fiút, s egy gyerek számára lelki terhet jelent, ha körülötte senkit nem hívnak úgy, ahogy őt.

Miként éli meg ezt a jeles születésnapot? Netán egyfajta búcsúként?

- Úgy érzem, van még időm - remélem, hogy Aki ezt odafentről hallgatja, egyetért velem... Sok irodalmi tervem van, s az elmúlt napok különösen is derűssé tettek. Nagyon közel járok ahhoz, hogy hetvenedik születésnapomat megújulásként éljem át.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu