A Kulturális Örökség Napjai - 2004

Az esztergomi bazilika kultúrintézményei
- a Főszékesegyházi Kincstár, a Keresztény Múzeum, ezen belül a Mindszenty Emlékhely, a Főszékesegyházi Könyvtár, valamint a Prímási és Káptalani Levéltár - az egyházi vonatkozású helyszínei a Kulturális Örökség Napjai - 2004 elnevezésű hétvégének Esztergomban, amelyre idén szeptember 18-án és 19-én kerül sor országszerte.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által öt esztendővel ezelőtt indított értékvédő mozgalom Magyarország természeti és épített örökségének egységét és öszszetartozását hirdeti, az "Elindulni, meglátni, megismerni, felfedezni, védeni" mottó jegyében.

Idén négyszáznál is több kijelölt épület és helyszín várja mindazokat, akik kíváncsiak arra a felbecsülhetetlen szellemi gazdagságra és épített értékre, amely az évszázadok során felhalmozódott hazánkban. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által megtekintésre feltétlenül érdemes műemlékegyüttes mellett száz, hegyen-völgyön, temetőben, botanikus kertben, barlangban és tanösvényen át vezető, kijelölt sétaútvonal is a hazai értékekre való újbóli rácsodálkozást szolgálja. Az országos értékmegőrző kezdeményezés a "keressük meg gyökereinket" témára épül, és kultúrkincseink védelmét hangsúlyozza. Ahhoz, hogy Magyarország épített és természeti öröksége megmaradjon, kötelességünk megóvni mindazt, amit eleink gondossága megőrzött, és feladatunk úgy továbbadni azt az utánunk jövőknek, hogy nekik is örömük teljék benne, hangsúlyozzák a kezdeményezők. Cséfalvay Pál kanonok, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója szerint a Kulturális Örökség Napjainak nem kisebb a célkitűzése, mint hogy ráébressze az embereket a hatalmas és rendkívül gazdag múltra, amelyre a jelen épül.

A "kulturális tegnap" tudatosítása a legfontosabb, mert a mai fiataloknak már csak elenyésző hányada fogékony a történelmi korok kultúrértékeire. A kultuszminisztérium ezen törekvése felhívja a figyelmet az értékeinkre, és arra, hogy elődeink - a mai kor technikai vívmányai híján is - milyen csodálatos alkotásokra voltak képesek. Nagy felelősséget tulajdonítok ebben a misszióban a pedagógusoknak, akik a szóbeli közléssel, vagyis a neveléssel, de mindenekelőtt a példamutatásukkal nagy hatással lehetnek a gyerekekre. Nagyon fontos lenne továbbá az is, hogy a ma használatos tankönyvekben többet szerepeljenek hazánk nagy értékei, úgy a budapestiek, mint a vidékiek. Esztergom például valóságos "kulturális bánya" a maga kiaknázatlan kincseivel - és itt elsősorban a roppant gazdag egyházi értékekre gondolok.

Az infláció és a gazdasági megszorítások hatása érezhetően kimutatható az egyházi intézmények működésében, mivel jóval kevesebb összeg áll rendelkezésre a fenntartásra és a kommunikációra - mondja Cséfalvay Pál. - Emiatt jóval kevesebb emberhez jut el az információ mindarról az értékről, amely Esztergomban található. A bazilika épületében található Főszékesegyházi Kincstár kivételével évről évre kevesebben látogatják Esztergom egyházi emlékeit.

A Keresztény Múzeumnak évekkel ezelőtt volt már százhúszezer vendége is, de az idei esztendőben eddig csak húszezren voltak kíváncsiak a kincseinkre. A világot sokkoló háborús feszültség és a nyugati turisták elmaradása nagyon erősen rányomja a bélyegét az elmúlt hónapokra, de a magyar látogatók száma is visszaesett, holott felbecsülhetetlen és egyedülálló tárgyi emlékek vannak birtokunkban - folytatja Cséfalvay Pál.

Esztergom jelképét, a monumentális, klasszicista stílusú bazilikát, az ország legnagyobb templomát szinte mindenki ismeri, de azt talán kevesebben tudják, hogy szentélyében látható a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe, a 13x6,5 méter területű Grigoletti-oltárkép, amelynek Mária mennybevitele a témája. Az épület déli oldalában, a középkori székesegyház egyetlen maradványaként pedig a Bakócz-kápolna látható, amely a magyarországi reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alkotása. A kriptában középkori főpapok és esztergomi érsekek síremlékei is láthatók, de ide kerültek 1991. május 4-én Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is - azóta a kripta zarándokhellyé vált. Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, ötvös- és textilgyűjteménye a bazilika emeleti helyiségeiben található. A világhírű Főszékesegyházi Kincstár remekei közül kiemelkedik az Árpád-kori koronázási kereszt (erre tették le az esküt a koronázáskor a magyar királyok) és Mátyás király híres, drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriája, amely jövőre lesz hatszázéves. A prímási palota második emeletén található a Simor János érsek által alapított, és ugyancsak világszerte ismert Keresztény Múzeum. Legjelentősebb darabjai a középkori magyar táblafestészet és szobrászat remekei, de kiemelkedő a XII-XV. századi itáliai és későbbi nyugat-európai festmény- és iparművészeti gyűjteménye is, és ugyancsak nagyhírűek a XVI-XVIII. századi flamand és német gobelinjei is. A Keresztény Múzeum őrzi Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki szárnyas oltárát (1427) és a garamszentbenedeki úrkoporsót (XV. század), valamint M. S. mester világhírű négyrészes képét (1506), de igen jelentős a múzeum szakrális néprajzi gyűjteménye is. Az intézményekben az állandó kiállítások mellett mindig látható valami újdonság is, ezért érdemes többször is visszatérni az esetleg már jól ismert helyszínekre. Különleges látnivaló a Keresztény Múzeum legrégibb darabja, a kölni Magdolna-szobor (1170) és a Főszékesegyházi Kincstár legősibb tárgyi emléke, a lotharingiai Metz városából való karoling hegyi kristály (870-es évek), de ugyancsak lélekemelő a több mint ezer éves magyar koronázási szertartások kiegészítő kellékeinek látványa is.

Az országos kulturális örökségvédelmi hétvége megtekintésre különösen is javasolt helyszíneiről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján, a www.koh.hu címen, illetve a Pesti Est különszámából lehet tájékozódni.

Gábor Adrienn Angéla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu