Eddig több mint hétszáz egyházi mű...

A Halmos-összkiadás elé

Ha élne, kilencvenöt éves lenne Halmos László, 1931-től a győri székesegyház karnagya, zeneszerző. Bárdos Lajossal együtt a megújuló egyházi kórusművészet mesterei közé tartozik. Nagyváradon született, édesapja is jó nevű muzsikus volt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona és egyházművészeti szakára került, és Siklós Albertnél zeneszerzést tanult. Nyolcvannyolc éves korában halt meg, 1997-ben, Győr díszpolgáraként. Életművének kiadása most indult meg, Jubilate Deo címmel motettákat és offertóriumokat adott közre Hoffmann László orgonaművész, a győri kármelita templom karnagya, akinek egyik fő támogatója a BMC Rádió igazgatója, Ring Ferenc, maga is ének szakos tanár. Hoffmann Lászlóval beszélgettünk.

Miért határozta el Halmos műveinek kiadását?

- Hivatásszeretetből és kötelességből, hiszen 1945 után Halmos Lászlónak egyetlen egyházi kompozíciója sem jelent meg, jóllehet gazdag életműről van szó, amit Bárdos Lajos nemegyszer méltatott. Több motettáját, kórusművét éneklik ma is a templomi énekkarok, felhangzanak a latin miséi is, melyekről ugyancsak elismerően kell szólni, jóllehet a zsinat óta magyar nyelvű ordináriumok kapnak elsőbbséget. Persze írt ő magyar miséket is, Bárdos Lajos örült a legjobban 1966-ban egy színvonalas, bensőséges Halmos-misének, amikor bevezették a magyar nyelvű liturgiát.

A Halmos-kutatást mikor kezdte?

- Négy esztendeje. A kéziratokat a zeneszerző Péter fia összegyűjtötte (persze csak az otthon lévőket), s tematikusan rendezte. A kéziratokat lemásoltam, egy példányban megkapta a győri püspökség, egy a kármelita templom repertoárjába került, egy pedig a BMC Rádióhoz. Különösen hálás vagyok Pápai Lajos megyés főpásztornak, aki érdeklődéssel követi, segíti az életműkiadást, és megköszönöm az önkormányzat támogatását is. Részben elkészült a művek katalógusa: a 2002. évvel lezárva hétszáztizenöt mű jegyzéke. Nem kevés. A szándékom, hogy a teljes egyházi évre vonatkozó legfontosabb kötetek lássanak napvilágot. Töprengéseim közben jelentkezett Ring Ferenc, létrehoztuk az Arrabona Cantat Alapítványt. A Jubilate Deo az első kötet, benne van például az igen népszerű címadó motetta, amely rengetegszer elhangzik kórusversenyeken is. Az a szándékunk, hogy nem csupán kérünk az alapítványnak, hanem a kiadványok értékesítéséből származó összeget visszaforgatjuk további kottákra, kiadványokra. A jelen kötet zenei anyagát még az ősszel szeretnénk alkalmi kórussal lemezre venni.

Mennyire lesznek népszerűek nálunk a latin szövegű motetták, offertóriumok?

- Halmos László ma külföldön ismertebb, mint itthon, ezért kidolgoztam egy elektronikus programot, betartva a jogszabályokat, ugyanakkor őszintén bízom a hazai templomi és világi kórusok érdeklődésében. És a magyar nyelvű misékről, motettákról sem feledkezzünk meg. Hogyha az Úr nem építi a házát... Ugye ismerős? És a Prohászka Ottokár versére szerzett Hiszek a Szent Szívben? A 97. zsoltár megzenésítéséről (Minden földek...) Kodály Zoltán elragadtatással nyilatkozott. A halála előtti években tíz magyar misét írt Halmos.

Bárdos Lajosról szó volt, aki feldolgozásaival a népdalok igazi terjesztője lett, míg Kodály a bonyolultabb harmóniákat szerette. Ön hogyan értékeli a Halmos-műveket?

- Rendkívül könnyen énekelhetők, mindig a gyakorlatiasság vezette az igényes komponálásban. Tudta, egy-egy kórus mit "bír el", a nehézségi fokot ehhez mérte. Van például egy "alacsony miséje" (így jegyezte), ami persze nem értékrendi minősítés, hanem hiányzott belőle a magas tenor. (Kispapoknak írta!) A kéziratai roppant izgalmasak: érződik a küzdelme a zenei anyaggal, ugyanakkor kiderül fölényes szakmai tudása, kiváló latin nyelvismerete, liturgiában való jártassága. Azt hiszem, külön fejezet lehet a magánlevelezése Bárdossal "szakmáról", magánügyekről, melyek a két mester őszinte barátságát tükrözik. Egyikből sem hiányzik a humor. Külön érdeméül említem Halmos zenepedagógiai munkáját: a zene szeretetére nevelte a templomi közösséget, mindig meglelte az egyszerű szót. Szerelme volt a gregorián. Aki a műveit részben ismeri is, ebben nem kételkedik...

Művészekkel Győrött volt-e kapcsolata?

- A Jedlik Ányos utcai patinás ház (a püspökségtől kapták bérbe) őrzi Laci bácsi első hangversenyének plakátját. Borsos Miklós rajzolta, s ott találjuk a művész és jó barát szobrát is Halmos feleségéről, Magdus néniről, valamint Tóvári-Tóth István festményét a zeneszerző-karnagyról... (Csak megemlítem: a bencés tudós: Jedlik Ányos pipatóriuma ugyancsak a ház értéke.) Magdus néni még él, sokat segít férje örökségének gondozásában.

Vannak-e még "elheverő" Halmos-kéziratok, -levelek, melyek nélkül nem lenne teljes az életmű?

- Biztosan vannak. Ezért kérem a magánszemélyeket, énekkarokat, hogy nézzenek szét a házuk táján. Akár egy másolat is kincs a számunkra. (Címünk: Arrabona Cantat Alapítvány 9012 Győr, Hegymester utca 42. e-mail: info@ arrabonacantat. hu)

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu