Csángóföldről a Moszkva térre?

Valóban ez lenne az egyedül üdvözítő út a Moldvából Budapestre utazó és Magyarországon dolgozni szándékozó csángó férfiak, fiatalemberek számára? A gyors meggazdagodás és a hazai földre való mihamarabbi visszatérés reménye vajon nem foszlik-e szerte néhány nap alatt a hírhedt utcai munkaerőpiacon? E kérdés természetesen költői, hiszen a válasz egyértelmű - prózaian az! - még azok számára is, akik a sokadik reggelen is ott ácsorognak Budapest egyik legkoszosabb terén, munkára várva. Nagy szégyen lenne, ha megtudnák otthon, a faluban, hogy ilyen nagy utat tettek meg azért, hogy visszatérjenek, anélkül, hogy fel tudnának mutatni valamit. Számukra tehát a kör bezárult, tovább várnak és remélnek a nyár múltával egyre hűvösebb reggeleken.

Egyre több csángó gyermek tanul magyarul... Képünk Magyarfalván készült

A Magyarországon szerencsét próbáló csángók - jelenlegi, nem hivatalos adatok szerint Budapesten közel hatezren - számos olyan problémával szembesülnek, amely a hazai munkavállalók esetében fel sem merül. Az elmúlt évtizedekben folytatott erőszakos elrománosítás eredményeképpen ugyanis többségük nem ír, nem olvas magyarul. A Magyarországra érkező csángók sok esetben nem tudják érvényesíteni jogaikat, nem ismerik ki magukat a hivatalok, az egészségügy útvesztőiben.

A szerteágazó, úgynevezett csángókérdés egyrészt nyelvi kérdés. E téren örvendetes, hogy napjainkban már pozitív eredményekről is hallhatunk a moldvai magyarság köréből: egyre több csángó gyermek tanul magyarul, és ezt a folyamatot az öntudatukban, identitásukban megerősödő szülők erősítik. Természetesen a helyi román vezetők ezt nem nézik tétlenül: a csángók román mivoltát hangsúlyozó, megtévesztő jelszavakkal, erődemonstrációkkal, felvonulásokkal igyekeznek elbizonytalanítani a kiszolgáltatottakat.

Ebből a közegből érkeznek Magyarországra a csángó munkavállalók, egy teljesebb, kiegyensúlyozottabb élet, és majdnem mindegyikük a visszatérés reményében.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) két és fél éve működő csángó koordinációs irodája többek közt megismerteti a reális lehetőségekkel azokat, akik hazánkban dolgozni szeretnének, és ha szükséges, akkor a csángó népfőiskolára irányítja őket, hogy ott elsajátíthassák a magyar nyelvet, amiből vizsgázhatnak is.

Bogdán Tibor,a koordinációs iroda vezetője, a Bákó megyei Magyarfaluban született, maga is csángó, jól ismeri földijeinek problémáit. Lapunknak elmondta: az iroda célja, hogy segítsen a jogi, hivatali procedúrákban, az ügyek intézésében azoknak, akik itt remélnek szerencsét próbálni. Az iroda szervezi az idén második éve működő csángó népfőiskolát is.

Már korábban is létezett magyar nyelvű tanfolyam csángók részére, a népfőiskola azonban ennek szervezett formája.

- Fontos, hogy minél többen megtanuljanak magyarul írni, olvasni, hogy ügyesebben boldoguljanak a magyarországi ügyek intézésében, illetve azért is, hogy hazavigyék magukkal azt az értéket, amelyet a nyelv jelent. Meg kell jegyeznünk, hogy azért Szabófalvától Magyarfaluig sokan ma is beszélnek magyarul Csángóföldön - teszi hozzá Bogdán Tibor, aki a koordinációs iroda vezetőjeként nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a Magyarországra érkező csángók ne kallódjanak el, hanem őrizzék meg azt a mély erkölcsiséget, istenfélelmet, amit otthonról hoznak.

- Tudjuk, hogy körülbelül tizenötszázalékuk súlyos problémákkal küzd. Reggelente a Moszkva téren várnak a "munkaadóra", sokszor hiába, pedig ezek az emberek ennél többre hivatottak - mondja Bogdán Tibor, aki vallja: a kulturális jellegű tájékoztatás mellett az emberek egyéni problémáinak orvoslása, szociális gondjainak megoldása is fontos része a magyar öntudat megerősítésének.

k. l.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csángó Koordinációs Iroda elérhetősége: tel: 391-4739, 20-912-5306, fax: 391-4728, 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 58-60. e-mail: csango@maltai.hu

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu