|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Százéves Anonymus szobra Száz évvel ezelőtt 1903. november 8-án leplezték le IV. Béla király névtelen jegyzőjének szobrát a Városligetben. Ligeti Miklós arc nélküli, ülő figurát ábrázoló emlékműtervének láttán először olyannyira meghökkentek a zsűri tagjai, hogy egy másik változatot is kértek tőle, olyat, amelyen szabadon látszik az arc. A bírálóbizottság Fadrusz János erélyes fellépésére a miniszterelnök elé terjesztette a kérdést. Vita után végül az eredeti arc nélküli ereklyés változat mellett döntöttek. Több helyszínváltozat megvizsgálása után került végül az emlékmű mai helyére, a városligeti Széchenyi-szigetre. Talapzatát Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervezték. A Gesta Hungarorum szerzőjének kiléte az ismeretlenség homályába rejtőzött évszázadokig. Az első magyar történetíró őseink cselekedeteiről szóló műveiben csak annyit árul el magáról, hogy "P. dictus magister. P-nek mondott mester. Karsai Géza bencés irodalomtörténész professzor - az 1960-as, 70-es években - a kódex írásának, betűinek, díszítéseinek elemzése után - az iniciálészimbolika módszerét alkalmazva - arra a következtetésre jutott, hogy a kézirat valószínűleg domonkos kolostorban készült. Szerzője pedig Pósa boszniai püspökkel, az egykori domonkos magiszterrel azonosítható, akiről 1238 és 1270 között számos okleveles adatunk van. Cser István
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|