Az erdélyi katolicizmus fellegvára

Kétszázötven esztendős a gyulafehérvári szeminárium

Negyed évezrede folyik papnevelés a gyulafehérvári szemináriumban. Ebből az alkalomból II. János Pál pápa levélben köszöntötte Jakubinyi György érseket, aki az október 23. és 25. között tartott ünnepségen így beszélt az intézmény küldetéséről:

"Gondolatban mindig a kezdeteket keressük, az eredeti alapítást. A szeminárium szó csemetekertet jelent. Szeminárium: papi nemzedékek neveldéje. Gondolt-e az Úr Jézus ilyen intézményre? Mivel megszoktuk azt, hogy mai egyházi életünk gyökereit az Úr Jézus korában keressük, sok jámbor elmélkedés született az Úr Jézus szemináriumáról. Vándorszeminárium volt, mert apostolait a mindennapi gyakorlatban képezte ki, nyilvános működése alatt. De milyen hosszú volt az út az apostolok vándorszemináriumától a Tridentinum papneveldéjéig!

A trentói zsinat tette ugyanis kötelezővé a mai értelemben vett egyházmegyei szemináriumok és főiskolák felállítását...

Tudom, hogy a II. vatikáni zsinat és az azt követő útmutatások nagy változásokat hoztak a szemináriumok életében. Mégis azt gondolom, hogy szűkebb hazánkban továbbra is a klasszikus szeminárium modelljét kell követnünk, mindig figyelembe véve a Szentszék vonatkozó útmutatását. Nem az újítás láza, hanem a kitaposott és kipróbált utak megújítása és új körülményekre való alkalmazása a cél."

Marton József pap, egyháztörténész a kétszázötven esztendős múltra tekintett vissza előadásában:

"A kétszázötven éve alapított gyulafehérvári teológia történelme összegzi a Gyulafehérvári Egyházmegye, s immár ötven éve az erdélyi egyházmegyék (nagyváradi, temesvári, szatmári) küzdelmét és jövőjét.

A papneveldét Sztoyka Zsigmond Antal püspök (1749-1759) alapította 1753-ban. Jelentős eseménynek számított a szeminárium életében az új papnevelde felépítése néhány év múlva.

Sztoyka püspök utódainak sikerült egységesíteniük az erdélyi papképzést. Korábban ugyanis az egyházmegye növendékpapságának egy része Kolozsváron, Nagyszombatban tanult. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után Gyulafehérváron üresen maradt jezsuita kollégium csupán rövid időre adott helyet az erdélyi papképzésnek. II. József központosító rendelete értelmében ugyanis az erdélyi kispapok Kolozsváron és Pesten tanultak. A király halála után nyílhattak meg újból az egyházmegyei szemináriumok.

Batthyány Ignác erdélyi püspöknek 1792-ben sikerült kieszközölnie, hogy a II. József által feloszlatott trinitárius rend épületegyüttesét a Pestről hazakerült papnevelde rendelkezésére bocsássák. A templom helyére a csillagvizsgáló és a könyvtár került, a zárdai részbe a szeminárium költözött. Így az erdélyi kispapok - ötven éve a többi egyházmegyések is - a mai szeminárium épületében állandó otthonra találtak.

Mailáth G. Károly és Márton Áron védőpajzsként óvták a papképzést szolgáló gyulafehérvári papneveldét. 1948-ban érkezett el a romániai katolikus teológiai képzés ťkeresztútjának golgotájáraŤ. A gyulafehérvári papnevelde államjogilag szinte ellehetetlenült. Míg a többi katolikus szemináriumot felszámolták, addig a gyulafehérvári ťgyakorlatilagŤ (de nem törvényesen) működhetett.

Kétszáz év alatt - 1803-tól 2003-ig - 1564 teológiai hallgató végzett a gyulafehérvári szemináriumban, köztük későbbi püspökök és érsekek, írók és folyóirat-szerkesztők, kiváló lelkipásztorok."

Oláh Zoltán rektor így vall az intézmény mai helyzetéről:

"Szemináriumunk képezi a papokat az erdélyi római katolikus egyházmegyék számára. A négy egyházmegye papjainak döntő többsége a gyulafehérvári szemináriumban kapta lelki és szellemi kiképzését. A hittudományi főiskola szellemisége és lelkisége nagymértékben meghatározza az erdélyi katolicizmust. Intézményünket nyugodtan nevezhetjük az erdélyi katolicizmus fellegvárának."

i. e.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu