Uj Ember

2002.07.07
LVIII. évf. 27. (2814.)

Megjelent az
Új Ember Magazin
júliusi száma

Főoldal
Címlap
Hit és élet a blokkházak között
A paderborni bíboros érsek szentelte fel Almásfüzitő templomát
"Lelki vigaszt nyújtunk a buszbaleset túlélőinek"
Medjugorjéba készültek a lengyel zarándokok
Alapbéremelés - csak pedagógusoknak?
Zarándokbusz
Lelkiség
Nem vallásgyakorlatok összessége
Évközi 14. vasárnap
Az Emmausz közösség
Harmincöt éves a Katolikus Karizmatikus Megújulás
Krisztus népe körében
Élet és liturgia
Az Imaapostolság szándékai
A hét liturgiája
(A év)
Katolikus szemmel
A szerzetességről
Szent Benedek ünnepén (július 11.)
Goretti Mária szűz, vértanú - könyörögj a prédául esettekért!
Jegyzetlap
Lapszél
A jó és a rossz politikus
Élő egyház
"Evezz a mélyre!"
Családtábor Péliföldszentkereszten
Szent Pál evangéliuma Jézus feltámadásáról
Werner Alajos újratemetése Máriaremetén
Élő egyház
A Szentatya megnyilatkozásaiból
Vissza a keresztény gyökerekhez!
I. Bartolomaiosz pátriárka küldöttei a pápánál
Innen-onnan
Az AIDS-vírus felfedezői a pápánál
A lengyelek csalódása
Fórum
A hársfa lombja
"De ha őket növekedni látod" - pálos szerzetesek Márianosztrán
Fórum
Tornyok és romok között...
Európai zarándoklat (1.)
Fórum
"Szeretet vagyok s hűség"
Emlékezés Falu Tamásra
Endrey püspök kálváriája
Párttag fia nem lehetett kispap
"Bányásztechnikusként építsd a szocializmust"
Tallózó
A Szoboszlay-per
Könyvespolc
Ki volt Ikvay László?
Fórum
Mit jelent számomra Esztergom?
Engesztelés?
Lelkipásztori tűnődések
"Hol van a Jézuska?"
Magyar diakónus ünnepe Amerikában
Kényszermunkások találkozója
Igen, ezt megnyertük!
Ifjúság
Nagy izgalmakat hozott az utolsó forduló
A Katolikus Labdarúgó-bajnokságról
Mindenki kapott jutalmat
A Speciális Olimpia V. Nemzeti Játékai
Tábor a lelki gazdagodásért
XX. Egerszalóki Ifjúsági Lelkigyakorlat 2002. július 17-21.
A bizalom zarándokútján
Pályázat!
Rejtvény
Szerkessze újra!
Kultúra
Fényes szelek - komor árnyak
Régi arcok az Új Ember köréből
Kunszery Gyula
Rigófütty Fagyfalván
Elégia
Fórum
A lepke szépsége
Beszélgetés Marton László szobrászművésszel
Mozaik
Diplomaosztás Zsámbékon
A magyar néphagyományt mentik át
A "Magyar kereszténység 1000 éve"
Oroszlánszáj

 

"Szeretet vagyok s hűség"

Emlékezés Falu Tamásra

A huszonöt éve elhunyt Falu Tamás költő születési időpontja szerint a Nyugat nagy nemzedékének tagjaival egyidős, lírája mégis merőben más utakon jár. Úgynevezett "kismester" ő, az egyszerűség és a harmónia dalnoka, aki a mindennapok világában igyekszik föllelni mindazt a jót és szépet, amelyet a költőknek egyidőben szinte kötelességük volt megénekelni.

Talán Szép Ernő áll legközelebb költői habitusához XX. századi irodalmunkban, annak gyermeki tisztaságigénye és humanitása jellemző erre az ügyvédként és közjegyzőként lírikussá emelkedő személyiségre. Arra, aki puszta szerénységből saját eredeti nevét is megváltoztatja (Balassa Lajosként született), nehogy a magyar reneszánsz korszakos jelentőségű, európai rangú költőjének, Balassa (vagy Balassi) Bálint nevéhez méltatlanná váljék.

Rónay György Vigíliában közölt magvas tanulmánya hitelesen mutat rá, hogy az, amit Falu Tamás költői életműve sugall, nem más, mint "a legegyszerűbb jelenségek és érzések lírája". Afféle csöndes zene, mely olyan sok olvasóban pendíti meg a belső csendet, a harmóniát. Bennem a hangok színekké válnak / Csilingelnek a színek, árnyak / S mikor a szín, hang összecseng, / Megérezlek, nagy égi csend. / Alkonyi tóvá mélyül lelkem, / Hallom szívem zenélni csendben, / Zengő tükörré olvadok, / Belém néznek a csillagok. (Harmónia)

Az egyszerűség nem feltétlenül a felszín meddő kutatása - mint Rónay is vallja elemzésében -, az élet bonyolultsága, számos gondja is föllelhető Falu Tamás költészetében. Lelki alkatából eredően azonban ezeket az emberi bajokat, vívódásokat sikerül feloldania a benne élő bölcs életlátásnak és felfogásnak - s nem utolsó sorban a keresztény istenhitnek.

Falu Tamás lírája a szó szoros értelmében nem a szakrális témák nyomán válik kereszténnyé, hanem szemlélete alapján. Több mint fél évszázados életművének minden szakaszában ott él a részvét és a felebaráti szeretet nemes érzülete embertársai és a mély elkötelezettség Isten iránt.

Semmiféle divatnak nem hódol hosszú pályája során - ehelyett a szeretet és a hűség birtokában kíván továbbra is igaz ember maradni, amíg a Teremtő engedi. Földszint című versében keresetlen, tömör szavakkal fejezi ki: ebben a lüktető, nehézségekkel terhelt életben a "földszinten éltem, de az éghez - mégis én voltam közelebb."

Szeghalmi Elemér

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu