"De ha őket növekedni látod" - pálos szerzetesek Márianosztrán

A hársfa lombja

A templomból indulunk - mondja József atya, aki július elsejétől a magyarországi pálosok, az egyetlen, magyar alapítású férfi szerzetesrend tartományfőnöke -, s ezt a keresztet, mutat a barokk belső térben, a szentély oldalán álló ácsolatra, előbb a miséző pap, illetve a ministránsok emelik vállukra, majd átveszik a hívek, s ötven-száz méterenként váltva egymást, vonulnak föl a Kálváriadombra, a szentmise helyszínére.

Borsos József atya a Kálváriadombon

Július hetedike a pálosok legnagyobb zarándokünnepe. Jézus Öt Szent Sebe búcsúján emlékeznek arra - minden kor emberének elméjébe és lelkébe idézve -: minden ember keresztet kap az Úristentől, mindegyikünkön sebet üt a földi élet, de ahogy Fia fölött kitárt karral ott a Mennyei Atya, s a Szentlélek, galamb képében, úgy mifölöttünk is ott van. Látja életünket, amit el kell viselnünk, de azt is tudja, mit kapunk érte. A legnagyobb elhagyatottságban, a legnagyobb szenvedésben sem maradunk magunkra.

A rabtemetőben: a korhadó keresztekről lehull a név

A Jézus Öt Szent Sebe búcsú újkeletű Márianosztrán. Az 1980-as esztendők közepén kezdte el Árva Vince atya, plébános, titokban pálos szerzetes. Manapság négy-ötszázan szoktak összejönni.

Márianosztra idén ünnepli alapítása 650. évfordulóját. Nagy Lajos lánya, Szent Hedvig itt nőtt föl, és lett később Lengyelország királynéja

A pálos rendet - nevében emlékezve Szent Pálra, az első századok egyiptomi remetéjére, akinek ereklyéjét Nagy Lajos a nápolyi háború után hozta Velencéből Magyarországra, hogy a török időkben majd északabbra mentsék, ahol azután egy tűzvészben megsemmisült - Boldog Özséb, esztergomi kanonok hívta életre a tatárjárás után, amikor Esztergomban lemondva kanonoki rangjáról, kivonult a Pilis erdeibe, s ott kapta a lángcsoda-látomást, hogy a Pilis, a Börzsöny, a Bakony és a Mecsek erdeibe menekült remetéket gyűjtse öszsze.

A hívők fölváltva viszik a keresztet a Jézus Öt Szent Sebe zarándoklaton

Illatos nyári mezőben állunk-járunk. Látótávolságnyira, a Duna túloldalán Visegrád, ahonnan Nagy Lajos szívesen járt át Márianosztrára. A kolostort ő alapította 1352-ben, uralkodása tízéves évfordulóján, hálaadásképpen. A nagyhetet mindig ott töltötte, s amikor 1381-ben a háborúból leprás betegen megérkezett, a szerzetesek gyógyították, ápolták testét és lelkét. A ma is álló kolostori részben helyezték el, ahonnan ablak nyílott a templomtérbe, s így vett részt a király a szentmiséken. 1382 tavaszán, halála évében elküldött néhány szerzetest Lengyelországba egy ajándék szentképpel. Ez a Czestochowában látható Fekete Madonna, ahol létrejött a leghíresebb lengyel Szűzanya-zarándokhely.

Börtön és kereszt - a kommunizmus idején számos pap, szerzetes és világi hívő szenvedett itt

Nagy Lajos ablaka ma már nem látható. A tizennegyedik században építeni kezdett, s később bővített kolostoregyüttes ma börtön. A hársfa... a pálosok sorsa... József atya szavai nyomán megelevenedik a múlt:

- 1526-ig virágzott a templom és a kolostor. 1526-ban a szerzetes testvérek - mert nem papok, hanem elsősorban testvérek voltak a pálosok - elmentek a török elleni háborúba. Mohácsról azonban nem jött vissza senki, így 203 évig üres maradt a templom és a kolostor. 1536-ban megérkeztek a törökök. Nem rombolták le a templomot és a kolostort, az idő vasfoga ellenben tönkretette: a templomhajó bedőlt, a kolostor emeleti része leomlott. 1711-ben kezdődött újra az építkezés, amikor is két pálos érkezett az ősi helyre. Lengyel telepeseket hoztak magukkal, akkor jött létre a falu. Nemrégen temettem el az utolsó, lengyel anyanyelvű asszonyt.

József atya Melega Dániel szerzetesjelölttel

1729. augusztus 14-én szentelték fel a templomot mostani formájában. Akkorra faragták meg az oltárokat is, s készült el többek között a Jézus Öt Szent Sebe kegyoltár.

1786-ig - ötvenhét évig - találunk ismét pálosokat Márianosztrán, akkor II. József - más rendek mellett - a pálosok működését is betiltja. Amikor I. Ferenc ismét engedélyezi a szerzetesek működését, a pálosokat továbbra is tilalommal sújtja.

A történelemből jól ismert, hogy az ország gazdagjai nagyon szerették a pálosokat, bőséges adományokkal látták el őket.

- Ez a vesztünket is jelentette - folytatja a gondolatot finom humorával József atya -, mert II. József még a templom berendezési tárgyait is elárvereztette. Rengeteg műérték került így külföldre.

A templom kórusán kétoldalt üres orgonaszekrények: XVIII. századiak, az orgonasípok a jozefinizmus áldozatául estek. 217 éve néma a hangszer. Nézünk a magasba, ahol a múlt században elhelyezett, bár szép hangú, de nem oda illő kisebb orgonát Melega Dániel, a kárpátaljai Aknaszlatináról származó szerzetesjelölt szólaltatja meg.

- Az Orbán-kormány ötmilliós támogatást adott az újjáépítéshez - (remélik, az utódkormány nem vonja meg) - a szerződés szerint 2004. június 30-án megszólal a tizenkét regiszteres orgona.

A kolostorépület egészen 1858-ig üresen állt. Akkor a püspöki kar eladta az államnak, amely női börtönné alakította. Vincés nővérek foglalkoztak az elítéltekkel.

Mesélik a szomszédos zárkák egykori lakói - de ez már 1948 után történt, amikor a kommunista hatalom férfiakat, elsősorban politikai foglyokat őrzött a falak között -, hogy Keglevich István regnumos papot nem egy alkalommal levitték a pincébe, és ott ütlegelték. A kínzás mértékét az jelezte, hogy Keglevich István mennyi idő elteltével kezdett el ismét szent énekeket énekelni. Az őröknek - éberségük és osztályöntudatuk fenntartása érdekében - kiírták a falakra a szakmai kiskátét: ne csak őrizd, gyűlöld is. S közben a rabok - köztük számos pap - szőtte a hatalmas szőnyegeket, amelyek ma is a Parlament termeit díszítik. Cinizmus arra gondolni, vajon milyen múlton tapos mai demokráciánk?

A rabtemető korhadásnak indult keresztjei között a gazdagon termő mezei virágok árasztják a békét. Az itt-ott már lehullott fémtáblácskákon a nevek alatt a halálozási év kíméletlen egyen-sora: 1952. Magam akkor születtem. Szép reményű indulás...

- Amikor azt harsogták és hazudták, hogy a legfőbb érték az ember - akkor én gimnazista voltam, esztergomi ferences diák, mondja József atya -, embereket vertek agyon, mások éhen haltak. Tabódy Istán, az ismert pap és tábornok, kilenc évig raboskodott itt. Ő mesélte, hogy volt idő, amikor száznegyven napon keresztül napi öt deka kenyeret kaptak táplálékul, s bizony sokan ebbe pusztultak bele. Szabó József - a felesége még él, mindig ott van a szentmisén - hajnali három-négykor vitte ki a rabtemetőbe az éhen haltakat.

A pálosok magyar voltuk miatt is szenvedtek a történelem folyamán.

- A nemzeti öntudatot és kiengesztelődést mindig ápolni igyekeztünk, s ma is ez a pálosok küldetése Magyarországon. A remeték azért imádkoztak, mert azt vallották, Isten népünk bűnei miatt engedte meg a tatárdúlást.

A kiengesztelődésért imádkozni: ma is ez a hivatásunk a legutóbbi nagy dúlás után, illetve a jelenlegi dúlásban, mert ami van, ugyancsak dúlás, hiszen az isteni örök értékeket ma is megalázzák a világban, országunkban. Értéktelennek nyilvánítják őket egyes hatalmi körök. Imánkkal, szentséglátogatással, létünkkel azért fohászkodunk, hogy az Úristen fogadjon el bennünket áldozatképpen, s Krisztus áldozatával egyesítve a miénket, fogadja el népünk lelki megújulásáért.

Elsősorban Szent István országa népéért ajánlják föl életüket a pálosok. Mindennap imádkoznak a magyarság lelki megújulásáért.

- Ez a mai nem Szent István király országa, ez a trianoni Magyarország. Ostoba nagyhatalmi döntés még nem bánt el a világon egyetlen más nemzettel sem úgy, mint a miénkkel. Lehet bennünket sovinisztának vagy nacionalistának nevezni - volt is, aki megtette -, de majd ha Szent István király országában minden ember szívében az a szeretet él, amely Jézus Krisztus szívében megvolt, akkor mindenki másért is imádkozunk.

Borsos József atya 1956-ban kezdte meg Egerben szemináriumi tanulmányait. Arató László társa ismertette meg a pálosokkal. 1958. május 1-jén vette fel Bolváry Pál atya a rendbe. Az a Bolváry Pál, aki két esztendőt raboskodott Márianosztrán, majd később kalandos körülmények között menekült el az országból. Borsos József 1960-ban tett fogadalmat, 1961-ben szentelték pappá. Jellemző a kor viszonyaira, hogy főpásztoruknak, Brezanóczy Pál érseknek nem merték bevallani a "zugszerzetesek" pálos voltukat.

1934-ben harmadszor kezdték újra a Lengyelországból érkezett pálosok a rendi életet Magyarországon. Serédi Jusztinián csak úgy járult hozzá az újrainduláshoz, ha kolostoraikat és templomaikat nem kérik vissza.

Azután következett 1950. S 1989-cel a negyedik indulás.

Kapisztrán Szent János, aki megfordult a kolostorban, az itteni pálosok életét látva írta barátainak: Ha élő szenteket akartok látni, akkor menjetek Márianosztrára.

Prohászka Ottokár, esztergomi spirituális korában minden héten csütörtökön Márianosztrára kirándult. Erről írja: Börtönbe mentem, és a szeretettel találkoztam.

Pázmány Péternél pedig ezt olvashatjuk: Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is roszszul áll a szénája. De ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország felemelkedőben van.

Márianosztrán ketten élnek ma: Borsos János József atya és Csóka Péter János atya, aki börtönlelkészi teendőket lát el. Tizenkét örökfogadalmas pálos szolgál az országban, hét teológus, egy novícius, nyolc jelölt készül a fehér barátok életére.

Mit írt Pázmány? "De ha őket növekedni látod..." És 2004. június 30-án, 217 év után megszólal az orgona is. A hársfa pedig, a fizika törvényei és a biológia szabályai ellenére, továbbra is zöldell.

Szöveg és kép: Elmer István

Márianosztrán, a Kálváriadomb alján, ahonnan körbelátszanak a börzsönyi hegyek, hatalmas hársfa zöldell. Széles-dús lomb, élet-erős-zöld levélgazdagság. A fa törzsét nézve azonban meghazudtolódnak a fizika és a biológia törvényei. Nincs fatörzs, hatalmas üreg van csak, szinte néhány centiméter vastag fakéreg tartja a lomberdőséget. Honnan kapja a fönti sokaság az életnedvet, s miféle erő tartja az ágakat? József atya, pálos szerzetes beáll a faodúba. A sötétségből elővirít fehér szerzetesi öltözéke. Annak idején bizonyára a remeték is így húzódhattak meg az oltalmat adó helyeken. A fa, ez a különös tünemény - ahogyan elnézem - mintha a pálos szerzetesek és a magyarság sorsát jelképezné. De több ez, mint jelkép. Üzenet: annak a világnak, amely a lét teljességét földhözragadt anyagiasságban tudja csak elképzelni.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu