|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Lelkipásztori tűnődések Emberjobbítás "Írmagját se tűrd magadban semmi emberjobbító szándéknak" - írja Weöres Sándor. Mintha ellentétben lenne ez a kereszténység "emberjobbító" törekvésével, a keresztények másokat jobbá tevő igyekezetével. De hátha a költőnek is igaza van! Mennyi konfliktus, feszültség származik csak a családokon belül is abból, hogy a családtagok egymást, a másikat szeretnék megváltoztatni! Azt gondoljuk, hogy könnyebb lenne az életünk, sokkal jobbak lehetnénk, ha a másik nem olyan lenne amilyen, hanem olyan, amilyennek mi szeretnénk, hogy legyen. Az Úr Jézus azonban nem adta parancsba tanítványainak azt, hogy változtassanak meg másokat. Ilyen lehetetlenséget ő soha nem kívánna tőlünk. De azt mondta, hogy változzunk meg mi. "Térjetek meg" - mondta. És mások? Erre meg azt mondta: "Szeressétek őket!" Ha a világot jobbá szeretnénk tenni, akkor erre csak az az egy lehetőségünk van, hogy mi leszünk jobbá, mi változunk meg. Elsősorban úgy, hogy elfogadjuk a másikat, a többieket olyannak, amilyenek. Ez a szeretet első (és még csak nem is a legkisebb) lépése. Ők sem tökéletesek, de hiányosságuk jósággá válhat bennünk. (Ez is W. S. leleménye.) Természetesen nekünk is nagyon nehéz megváltoznunk. Talán egy-egy cselekedetünkben, jellemünk néhány vonásában elérhetünk egy kis változást kitartó igyekezettel, erős akarattal. De ez kevés, nagyon kevés. Ettől még nem leszünk igazán jobbá, jobb kereszténnyé, mert a szívünk, lényünk igazi valósága még nem változik meg. A változásnak azonban éppen ott kell végbemenni. A keresztény változás belülről tart kifelé. A szívünk fölött azonban nincs hatalmunk! Ezt csak Isten hatalma, szeretete változtathatja meg. És ő meg is teszi! El is kezdte ezt a keresztségünkben, és folytatja minden gyónásunkkor. Mert a szentgyónás nem egyszerűen bűn-elengedés, hanem újjáteremtés! Bűnösből igazzá leszünk, pontosabban olyanná, mint amivé a keresztségben: Krisztussal eggyé, krisztusivá, vagyis kereszténnyé. Mi ebben a mi feladatunk? Az, hogy ezt az Istentől jövő változást elfogadjuk. Hittel és örömmel. Akkor meg is fogjuk tapasztalni egy idő múlva magatartásunk változásában is. S ha mi jobbak leszünk másokhoz, ők is jobbak lesznek hozzánk. A másik ember a mi tükrünk! Ezt a fajta emberjobbítást Weöres Sándor is helyeselné. Kárpáti Sándor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|