Pocok a tövisen

Nemrég egy Budakalász környéki bokros domboldalon tüskére húzott mezei pockot pillantottam meg. Fejjel lefelé csüngött, tarkójából és a hátából jókora darab hiányzott. Még meleg volt, és ahogy körülnéztem, megtaláltam a tettest is. Terebélyes galagonyabokor csúcsán nagy őrgébics hintázott, és nekem úgy tűnt, bosszúsan vagy talán szemrehányóan néz felém. Valószínűleg én zavartam meg, közeledtemre hagyta ott frissen fogott zsákmányát.

A kisebb rigó nagyságú, viszonylag hosszú farkú, röptében miniatűr szarkára emlékeztető nagy őrgébics rendszeres téli vendég Magyarországon. Októberben, néha már szeptember végén érkezik észak felől, és márciusig, április első feléig marad. Egyebek mellett egy költési időben Riga környékén gyűrűzött példány került kézre hazánkban.

Amikor a nagy őrgébicsek ősszel megérkeznek, többnyire kellemes időjárás, a "vénasszonyok nyara" fogadja őket. Sáskák, tücskök mozognak a fű között, és ilyenkor elsősorban ezekre vadásznak. De amikor keményebbre vált az idő, megkezdődnek az éjszakai fagyok, és ezzel egy időben erősen csökken, majd meg is szűnik a rovarmozgás, a gébicseknek egyéb táplálék után kell nézniük. Téli napokon gyakran látni, amint egy-egy bokor vagy kisebb fa csúcsán ülve, esetleg a mezőn áthúzódó villanyvezetékről lesnek arra, hogy egy egér vagy pocok előbújjon a föld alól. Ha megpillantják a zsákmányt, nyomban ráereszkednek, és erős, kampós csőrükkel egykettőre végeznek vele. A gébicsek ugyan énekesmadarak, de ami a természetüket illeti, a ragadozókra hasonlítanak. Ezt jelzi a felső csőrkáván lévő, a sólymokéra emlékeztető kiszögellés, fog is.

Ha rágcsálót nem találnak, madarásznak. Téli napokon lehet megfigyelni, amint apró sólymok módjára hajszolnak egy-egy kétségbeesetten menekülő nádi sármányt, kék cinegét vagy más, a nyílt területeken tanyázó apró madarat. A levegőben elkapott zsákmánynyal aztán tüskés bokorra ülnek, és ott igyekeznek rögzíteni. Különösen kedvelik az ezüstfát jókora tüskéi miatt, de találtam már elraktározott zsákmányt galagonyán, szűk ágvillába szorítva, sőt egy alkalommal szöges kerítésdróton is. Általában ragaszkodnak kiválasztott területükhöz, ahol gyakran több feltűzött egeret is lehet találni. A gébics "spájza" azonban soha nincs biztonságban, mert ha a szarkák, szajkók vagy dolmányos varjak észreveszik, rendszeresen felkeresik azt a környéket, és az erősebb jogán jóízűen elfogyasztják az összehordott zsákmányt. De ha alacsonyabban lóg a feltűzött pocok vagy madár, a kitűnő szimatú róka is rátalálhat, és felugorva egyszerűen lekapja a galagonya vagy az ezüstfa ágáról.

Schmidt Egon

Fotó: Bécsy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu