Nem félek, csak rossz...

A csángókról a Pro Minoritate konferenciáján

A moldvai csángó magyarok történetével, kultúrájuk jelenével és megmaradásuk esélyeivel is foglalkozott a "Veszélyeztetett kisebbségek Európában" címmel a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által Budapesten, február 15-én a Károlyi-palotában rendezett nemzetközi konferencia. Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter megnyitóját követően nyugat-európai, valamint román és magyar szakértők szóltak az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, a veszélyeztetett ural-altáji és a jiddis kultúráról, s mintegy tíz előadás tárgyalta a csángó kultúra helyzetét Romániában. A moldvai csángók nyelve a XVIII. századi Erdélyben beszélt magyar. Az Európa Tanács jelentése 60-70 ezerre becsüli azok számát, akik ezen az archaikus nyelven beszélnek. Mások szerint 300 ezer csángó él Romániában, közülük 100 ezer magyar. Mindenesetre tény, hogy az ötvenes években még tanulhattak magyarul a moldvai csángó gyerekek, s magyar tanítóképző is volt Bákóban. 1959-re azonban Bukarest minden magyar oktatást megszüntetett a csángó településeken. 1989-től helyi kezdeményezésre, magánházaknál, ismét tanítják magyarul a csángó gyerekeket, miközben a román állam mindent megtesz a csángó kultúra megszüntetéséért, a csángó magyarok beolvasztásáért. A magyar nyelv és sajátságos kultúra mellett, a csángók összetartó ereje katolikus hitük. Papjaik azonban - csakúgy, mint a korábbi évszázadokban - ma is akadályozzák, hogy a csángók magyarul élhessék meg hitüket. A következőkben bemutatunk néhány véleményt a Pro Minoritate konferenciáján az Új Ember olvasói számára folytatott beszélgetések alapján.

A csángók igazsága

Surján László a magyar parlament tagja, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a magyar delegáció vezetője:

- A csángók történetében először fordult elő, hogy egy európai szervezet elismerte és európai értéknek minősítette önálló létüket, magyar nyelvüket. Az erre irányuló határozati javaslatot TyttiIsohookana-Asunmaa képviselő asszony - korábban Finnország kulturális minisztere - terjesztette elő, velünk és más szervezetekkel együttműködve. Többször bejárta a csángó vidéket, meggyőződött az ő igazságukról, s képviselte azt az európai fórumokon. Határozati javaslatát - 2001 májusában - román képviselőtársaink is megszavazták! Ezután a miniszteri bizottság is elfogadta a javaslatot, amely kitér a csángóknak arra a jogára is, hogy anyanyelvükön énekelhessenek vallásos énekeket, végezhessék a katolikus szertartásokat.

Románia ezekután újra előhozta a csángók eredetének kérdését. Ez is lehet vita tárgya, ám az eredetüktől teljesen független emberi jogi kérdés, hogy ez a népesség anyanyelvén, magyarul, szeretné taníttatni a gyerekeit, magyarul szeretne énekelni, imádkozni a templomban .

Biztató jelek?

Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára:

- A magyar diplomácia több szinten is támogatja a moldvai csángó magyarokat. Az Európa Tanácsban megszavaztuk a csángó kisebbségi kultúra védelméről szóló határozatot. A kétoldalú kapcsolatokban kifejeztük annak tarhatatlanságát, hogy a román hatóságok adminisztratív akadályokat gördítenek olyan alapvető emberi jogok gyakorlása elé, mint például a magyar nyelv oktatása magánlakásokon. A magyar- magyar kapcsolatoknak is fontos eleme ez a kérdés, mint ismeretes, az RMDSZ felvállalta Romániában a moldvai csángó magyarság ügyét. Vatikáni kapcsolatainkban is nyomatékosan törekszünk napirenden tartani az ügyet. Legutóbb Mádl Ferenc köztársasági elnök úr szólt erről II. János Pál pápának, és biztató választ kapott. Biztató az is, hogy a Vatikán is megszavazta az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában a csángókról szóló határozatot. Sajnos mindezzel ellentétes értelemben nyilatkozott a közelmúltban a bukaresti pápai nuncius. Mindazonáltal bízunk abban, hogy a Szentszék mielőbb méltányolja a csángóknak az anyanyelvükön történő hitgyakorlásra vonatkozó igényét. Reméljük, hogy a továbbiakban nem fordul elő olyasmi sem, ami korábban megtörtént, hogy megpróbálták megakadályozni a moldvai csángók részvételét a csíksomlyói búcsún.

Kisebbség és vallás

Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök:

- A csángó identitástól nem lehet elválasztani, hogy ők a római katolikus egyházhoz tartoznak. Az a meggyőződésem, a hazai cigánysággal kapcsolatban komoly tapasztalataink vannak e téren, hogy egy kisebbséget a saját kultúrájában megőrizni, s így a többségi kultúra integráns részeként tudni csak a vallási és egyházi hátterük figyelembevételével lehetséges.

Szabad-e hinni magyarul?

Nyisztor Tinka néprajzkutató Moldvában, Pusztinán él. Ott született, később Székelyföldön dolgozott, majd Budapestre jött egyetemre. A pusztinai Szent István Egyesület elnöke. Jelenleg disszertációját írja az ELTE-n.

- Nem sértődöm meg, ha azt kérdezi: magyar-e a csángók nyelve. Olykor otthon is vitatkozni kényszerülünk emiatt. Az viszont biztosan példátlan a világon, hogy saját papjaink nem állnak mellettünk. Ők azt állítják, hogy mi románok vagyunk, holott tudják jól, hogy nem vagyunk azok. 1947-ben megkérdezték a pusztinaiakat: akarnak-e magyar misét. A hivatalos eredmény az lett, hogy senki sem akar. Este a kocsmában aztán kiderült, hogy egyik is, másik is igent írt a szavazólapra, szóval hamisították az eredményt. Ma már tudjuk, hogy akkor a falu lakóinak húsz százaléka mondott igent. Most én vittem Jasi (Jászvásár) püspökének, Petru Gherghelnek kérvényt, amelyben kétszázharminckét pusztinai írta alá, hogy magyar misét kér. Elmondtam neki, hogy amint negyvenhétben, most is körülbelül húsz százalék meri kérni. Nem merik többen - pedig a pusztinaiak mind magyarok -, hiszen a pap megfélemlíti a híveket, kiabál azzal, aki aláírja a kérvényt, megpróbálja rávenni őket, hogy vonják vissza. Nem adja össze azt a párt, nem kereszteli meg annak a gyerekét, aki aláírta. A püspök meg azt mondja, hamisítottuk az átadott aláírásokat.

Mindennek ellenére van nálunk magyar mise, egy erdélyi plébános barátunk tartja. Nem a templomban, oda nem engednek be. Mindenki tud erről, azért nem tiltják, mert azzal elismernék, hogy létezik. Csak fenyegetőznek, hogy nem jöhet oda senki. Az én udvaromba ne jöhetnének? Nem ellenkezik az semmiféle törvénnyel!

Karácsonykor, az éjféli mise után, néhány asszonnyal bent maradtunk a templomban, hogy még énekeljünk. Ez a kántálás. Bizony nekem sem volt jó érzés, amikor a pap kikapcsolta a világítást, s kiabálva követelte, hogy távozzunk. Mi csak énekeltünk, s akkor egyszer csak kezdte ránk zárni a vasajtókat. Kiderült, attól fél, hogy még többen bejönnek a templomba.

A II. vatikáni zsinat után tiltották ki teljesen a magyar szót a templomainkból. Úgy döntöttek ugyanis a papjaink, hogy román az anyanyelvünk. Addig a pap latinul misézett, mi meg magyarul énekeltünk a kántor vezetésével. A régi kántorok már nem élnek, az újak csak románul énekelhetnek.

Hogy félek-e? Nem. Csak rossz érzés, hogy saját templomunkban, amelyben benne van a nagyapám pénze, eladott ökrei, amelynek a közepében állt édesapám fűrészgépe, azzal vágta a deszkát a tetőhöz, most a saját papunk kiabál rám, hogy menjek ki. Menjek ki, csak azért, mert magyarul szeretnék énekelni.

Szikora József

(Cser István fotói illusztrációk, nem a riport szereplőit ábrázolják. 2000-ben készültek Pusztinán.)

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány a határon túli magyarokat és a hazai kisebbségeket támogatja. Minden nyáron szabadegyetemet szervez Kárpátalján Erdélyben és a Felvidéken. 2002 nyarán, Tusnádfürdőn már tizenharmadik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelynek tavaly háromezer résztvevője volt, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Romániai és magyarországi egyetemisták kezdeményezték a bálványosi nyári tábort 1990-ben, többen közülük ma jelentős politikusok. E kezdeményezés nyomán jött létre a Pro Minoritate Alapítvány. Negyedéves kiadványuk a Pro Minoritate, ebben a határon túli magyarok és a hazai kisebbségek helyzetéről olvashatók tudományos dolgozatok. Évente két-három könyv is napvilágot lát az alapítvány gondozásában.

Az Európa Tanács 1949 óta működik, székhelye Strasbourg. Alapítása óta célja az európai polgárok emberi méltóságának megőrzése a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság értékei alapján. Tagállamainak száma jelenleg 43, így e testület az Atlanti-óceántól, Oroszország keleti határáig Európa több mint 800 milliós népességének demokratikus fóruma. Az Európa Tanács hajtóereje a Parlamenti Közgyűlés, amelybe a nemzeti parlamentek főbb pártjai delegálnak képviselőket. Az évi négy ülésszak során ez a hatszáz képviselő tárgyal a nemzetközi politika fontos kérdéseiről. A közgyűlés munkájának eredményeképpen ajánlások születnek, ezeket a Miniszteri Bizottság elé terjesztik. A Miniszteri Bizottság, amelyben a tagállamok külügyminiszterei vagy azok helyettesei vesznek részt, a közgyűlés felterjesztése alapján hozza meg határozatait. Ezek ajánlások formájában jutnak el a tagállamok kormányaihoz, vagy egyezményekben és megállapodásokban fogalmazódnak meg, amelyek kötelezőek a tagországok számára.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu