Emlékezés az elfelejtett szobrászművészre

Prohászka László: Ligeti Miklós

Az elhunytak életét az élők emlékezete őrzi (Cicero Kr.e. 106-43)

Életünk csodálatos adottsága, hogy valaki valakire mindig emlékezik és emlékeztet. Tudósok, művészek, vagy akár a történelem nagyjai gyakran egy időre - akarva vagy akaratlanul - árnyékba, háttérbe kerülnek. A feledés homálya borul rájuk, holott munkásságuk, felfedezésük eredménye összekapcsolódott életünkkel, alkotásaik állandóan szemünk előtt vannak. Így van ez Ligeti Miklós (1871-1944) szobrászművésszel is, akinek pedig köztéri szobraival szinte nap nap után találkozunk. Csak néhányat említek: a budapesti Városligetben Anonymus - Béla király névtelen jegyzőjének bronzszobra, Erzsébet királyné, IV. Károly, mely a tihanyi bencés apátság emlékszobájában van. Jól ismertek kitűnő portréi, kisplasztikái, sírszobrai. Egyházművészeti munkái között meg kell említeni Krisztus sírbatétele, szürkésfekete márványból faragott márvány domborművét, melyet a Szépművészeti Múzeum vásárolt meg, jelenleg a terézvárosi plébániatemplom főhomlokzatán látható (a művész e templomban tartotta esküvőjét).

Sikeres és keresett művész volt Ligeti Miklós. De az első világháború megszakította felfelé ívelő életpályáját, a sokszínű, nagy tehetséggel megáldott művész nehezen talált magára, a második világháború utáni idők alkotásait sem kímélték, művei nem kerültek kiállításra, csupán az unoka, Ligeti Gábor segítségével, a család tulajdonában lévő hagyatékból, a balatonlellei Kapoli Múzeumban látható kisebb alkotásaiból valamennyi. Ezért is jelentős és hiánypótló Prohászka László most megjelent - többéves, alapos kutatómunkával készült, fotókkal gazdagon díszített könyve, melyben a művész életútja, munkássága mellett számos műve keletkezésének történetét is megismerteti.

Ilyen például a "Béke-kút", amely valójában a pálosok kútja, amelyet a 10-es évek elején a katolikus egyház rendelt meg Ligetitől. 1916-ban Csernoch János szentelte fel: mivel a XX. század elején a pálos rend nem működött Magyarországon - a művész írt Chestochowába, hogy küldjenek egy kámzsát a hiteles mintázáshoz. "Egy János nevű barát válaszolt levelemre, és elküldte saját szőrcsuháját... nagy becsben tartottam a kámzsát, és amint elkészültem a szoborral, sietve visszaküldtem" - emlékezett később a történtekre a szobrászművész. A kút elkészült. A kőoszlop elején, a Madonna-szobor alatti szöveg:

Ave Maria

Nagy szíved fényével,

Lelked békéjével

Hajolj a viharra

Égi trónusodból,

Csillagos lakodból

Tekints a magyarra.

Az oszlop hátsó részén lévő felirat a Boldogasszony anyánk néhány sora. Több áthelyezés után 1935-ben a Központi Papnevelő Intézet belvárosi, Papnövelde u. 7. sz. alatti épületének belső udvarára került. Abba a barokk épületbe, amely korábban - a XVIII. század végéig, amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket - a pálos rend otthona volt. Itt vészelte át a II. világháborút és a szobordöntéseket. Ma is e helyen áll.

Schelken Pálma

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu