ÉLET ÉS LITURGIA

A katekumenátus útján: a kiválasztás

A katekumenek közé való belépés lehetőleg a beavató szentségek kiszolgáltatása előtt egy évvel történjék. Az egy esztendő jelentősége abban van, hogy a katekumen részt vesz az egyház ünnepein a liturgikus év folyamán, így elmélyedhet az üdvösség történetének eseményeiben, amelyekre a liturgia maga is emlékeztet.

A nagyböjti időszak különösen nagy jelentőséggel bír. A közvetlen felkészítés célja, hogy húsvét ünnepén a beavató szentségekben részesüljön. Ezt a megtisztulás és megvilágosodás időszakának nevezzük. Nagyböjt első vasárnapján vagy valamelyik hétköznapon a kiválasztássalkezdődik (lelkipásztori indok alapján az esztendő más időszakában is tartható).

A liturgikus cselekményt megelőzi az alkalmasság vizsgálata. A felelős lelkipásztor meghallgatja mindazok véleményét, akik foglalkoztak a katekumenekkel. Nemcsak a hitoktatók, hanem a plébánia közösségének a véleménye is irányadó. Az egy esztendő elég hosszú idő erre a jobb megismerésre. Ha ez a mérlegelés pozitív eredménnyel zárult, következhet a kiválasztás liturgikus eseménye.

A kiválasztásra a szentmise igeliturgiájában, a homília után kerül sor. A szentmisét végző püspök vagy pap a hívek közösségének beszámol a katekumenek eddigi életéről. Elmondja, hogyan telt az életük a katekumenátus alatt: elmélyedtek hitükben, szorgalmasan tanultak, magukévá tették a keresztény élet gyakorlatát, stb. Az ő véleményét még a kezeseknek, leendő keresztszülőknek is meg kell erősíteniük. Ők is tanúságot tesznek a katekumenek hitben való előrehaladásáról, és támogatják kérésüket.

Ezután a kiválasztást végző püspök vagy pap a katekumenekhez fordul. Tudtukra adja, hogy mindazok, akik értük felelősséggel tartoznak, támogatják kérésüket, és most az egyház is Krisztus nevében meghívja őket. Nekik is Isten népe előtt kell válaszolni, hogy akarnak-e a beavató szentségekben részesülni. A szándékuk kinyilvánítása után következik a keresztnevük kiválasztása.

Emlékezteti őket a liturgia vezetője, hogy amikor Isten kiválasztotta Ábrahámot, vagy Jézus Péter apostolt, az új nevet adott nekik a régi helyett. Most ők is válasszanak nevet, hogy védőszentjük példája szerint járják a keresztény élet útját.

(Évekkel ezelőtt történt a plébániánkon. Megbeszéltük a felkészülés alatt, hogy kinek mi lesz a keresztneve és védőszentje. Egyikük a Tamás nevet választotta - megbeszélésünk szerint december 29-én tartva névnapját, Becket Szent Tamásra gondolt. Amikor a kiválasztás szertartásában idáig jutottunk, meglepetésemre azt válaszolta: Szent Tamás apostolt választom. Folytattam a kérdést: és miért? Tamás apostolhoz képest én sokkal nehezebben hittem Jézusnak. Velem biztosan több gondja volt az Úrnak. A híveknek és nekem is maradandó élmény volt Tamás vallomása...)

A katekumenek elhatározásuk megpecsételésére beírják nevüket a Katekumenek anyakönyvébe. Ezután további feladatukról hallanak: a hűségről, a ragaszkodásról, amellyel kiválasztásukról tanúságot kell tenniük. De komoly intelem hangzik el a keresztszülők, kezesek és a hívő közösség felé is. Felelősek a katekumenekért. Példás keresztény életükkel vezessék őket a beavatás szentségei felé, s maguk is éljék át velük együtt az Úrhoz való közeledést, önmegtagadással és imádsággal készüljenek, hogy mindannyian megújult lélekkel ünnepelhessék majd húsvét misztériumát.

A kiválasztottak kivonulnak a templomból, és a szentmise a szokott módon, a hitvallással folytatódik.

A nagyböjti időben napról napra imádkozzunk a katekumenekért. Még akkor is, ha saját plébániai közösségünkben húsvét vigíliáján nem részesül senki sem a beavatás szentségeiben. Egyházunkkal együtt könyörögjünk: Tekints jóságosan azokra, akiket kiválasztottál, hogy atyai szereteted megerősítse és új életre vezesse a keresztségre készülőket.

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu