Hálaadás Fehérváron

225 éves az egyházmegye

A Székesfehérvári Egyházmegye idén ünnepli megalapításának 225. évfordulóját, mégpedig két alkalommal is. Ugyanis 1777. február 17-én kelt Mária Terézia királynő alapítólevele, VI. Piusz pápa pedig ugyanezen év június 17-én kiadott bullájával a királyi alapítást megerősítette. A királyi alapítás évfordulóján a fehérvári székesegyházban Takács Nándor püspök hálaadó szentmisét mutatott be, a júniusi évfordulón pedig tudományos konferenciát rendeznek az egyházmegye történetéről.

A magyar egyház területi beosztását Szent István határozta meg. Az ország akkori fővárosát és a királyok temetkezési helyét, Székesfehérvárt a nagy uralkodó tudatosan nem tette egyházmegyei székhellyé, ezzel is kifejezésre juttatva az egyház és az állam egymástól független működését. A XVIII. században azonban már a Szent István-i egyházmegyei beosztás reformálásra szorult. Ekkor született meg a Drávától a Duna felső folyásáig terjedő hatalmas veszprémi püspökség nyugati részéből, Balaton és a Duna közötti részeken a Székesfehérvári Egyházmegye.

Az új egyházmegyének alapításakor 63 plébániája volt. Első püspöke a székesfehérvári születésű Sélyei Nagy Ignác volt. Az ő tizennyolcadik utóda Takács Nándor, jelenlegi megyésfőpásztor.

Szintén 1777-ben és szintén kettős, királyi és pápai alapítással született meg a szombathelyi püspökség, amely a győri, a veszprémi és a zágrábi püspökségek területéből lett kihasítva.

Magyarországi egyházmegyei térképe ezt követően is többször módosult, legutóbb 1993-ban, amikor II. János Pál pápa két újabb egyházmegyét (Kaposvár, Debrecen-Nyíregyháza) állított fel, és több egyházmegyének is módosult a területe, többek között a jubiláns székesfehérvárié is.

Szerdahelyi

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu