Alexandriai Szent Katalin-oltár adományozása és felszentelése

Telkibánya sajátos hangulatú község a Zemplén hegységben. Egykor - a Felvidék egyik aranybányász városaként - saját vára és két temploma is volt. Az Amerika felfedezését követő "aranydömping" miatt a bányászat elsorvadt, a város gazdagsága elmúlt, s napjainkra csak egy templom maradt meg. 1997-ben, egy véletlen során előkerült romok régészeti feltárásának eredményeképp kiderült, hogy a régi iratokban több helyen is említett román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait találták meg. Az ispotályhoz tartozó kápolna a telkibányaiak összefogásának köszönhetően az eredeti alapokon a múlt évben felépült. A kápolnabelső kialakítására már nem volt ereje a községnek. Pintér János vállalkozó készíttette el a Katalin-kápolna belső berendezését: az oltárképet és a padokat, s ezeket a községnek adományozta.

Az oltárképek, a padok Joó Zoltán táblaképfestő keze munkáját dicsérik. A művész oltárkészítés hagyományait figyelembe véve alkotta meg a kápolna táblaképeit. A főalak az ispotályos kápolna névadója, Alexandriai Szent Katalin - az ő életéből vett képek zárják le az oltárt. A két mellékalak is kapcsolódik a helyszínhez: Szent Rókus a betegek segítője, míg Szent Borbála a bányászok védőszentjeként idézi Telkibánya múltját. A mellékalakok életéből vett két-két kép teszi teljessé a helybéli tölgyfából készült, fatáblákra festett oltárképet.

A kápolna új berendezésének megáldása, és az új oltár felszentelése június 4-én, pünkösdhétfőn volt.

- ó z -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu