Második házasság a katolikus egyházban?

Megfontolások az elváltakról 2.

Lazuló kapcsolatok

A Magyar Katolikus Püspöki Karnak a házasságról és a családról 1999-ben kiadott körlevele a kapcsolatok föllazulását kiváltó okokkal is foglalkozik. A család a modern korban elvesztette sokrétű szerepét, amelynek segítségével nagyon szoros kapcsolatrendszerben egyesítette tagjait. Az egységes társadalmi és vallásos értékszemlélet családi életet meghatározó szerepét a modern gazdasági és társadalmi rendszer sokszor ellentmondásos erkölcsszemlélete és életfelfogása váltja föl. Ehhez járult az elmúlt évtizedekben a pártállam ideológiai érdekeinek erőszakos érvényre juttatása is. Ezek a tényezők különösen a felnövekvő nemzedékek nevelésében érvényesültek.

A modern társadalomban a boldogulás feltételeit többnyire nem a család közös birtoka és munkája, hanem az egyéni szakképzettség és a házon kívül végzett tevékenység biztosítja. A munkalehetőségek gyors változása miatt, valamint a gyermekek jobb taníttatási lehetőségeinek biztosításáért gyakran ki kell szakadni a családi és rokoni kapcsolatkörből. Ugyanakkor épp a nagycsaládi közösség biztosíthatná a leghatékonyabb támogatást a házasélet esetleges kríziseiben. A nők többsége is keresőmunkát vállal, általános műveltségük és szakmai felkészültségük nemritkán meghaladja férjük képességeit. Ezért egyre kevesebben hajlandók elfogadni a hagyományos, patriarchális családstruktúrában rájuk rótt szerepet. A szakmai problémák, a munkaköri kapcsolatok megosztják a házastársak érdeklődését, figyelmét és idejét is. A szocialista gazdasági rendszer által létrehozott kétkeresős családmodell nagymértékű munkamegosztást tesz szükségessé a háztartási és nevelési teendők elvégzésében. Erre a két munkát is végző férfiak esetében már nem marad sem elegendő idő, sem energia. A napjainkban hirtelen felgyorsult világban pedig a házastársaknak egyre kevesebb idejük marad pihenésre, és arra, hogy egymással, valamint gyermekeik nevelésével törődjenek.

Manapság a legtöbb házasság személyes vonzódásból és szabad elhatározásból jön létre. Ez a szabadságtudat azonban nemcsak a kapcsolat létrehozásában, hanem annak esetleges felbontásában is döntő szerepet játszik. Az esetleges krízis megoldásában fölajánlott segítséget nemritkán illetéktelen beavatkozásként utasítják vissza a házasfelek. A házasságot manapság éppúgy magánügynek tekintik, mint a gyermekvállalást vagy annak erőszakos eszközzel történő megakadályozását. A szabad verseny szelleme is próbára teszi a házastársi kapcsolatokat. Az önmegvalósítás, a sikerélmény és a szakmai érvényesülés szempontjai háttérbe szorítják a szolidaritásból, segítőkészségből és elkötelezett felelősségtudatból fakadó biztonságot és stabilitást. Az egyre komplikáltabbá váló termelési folyamathoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges ismereteket már nem a család, hanem majdnem kizárólag az iskolai nevelés képes csak biztosítani. Ez viszont még a legjobb esetben is csak erkölcsileg közömbös életszemléletet nyújt a felnövekvő nemzedékek számára. A média közvéleményre és közfelfogásra gyakorolt hatása következtében a durva nyelvvel és az agresszivitással szembeni érzékenység eltompul. Ennek a családon belüli viszonyokra is hatása van. Személytelenné válnak a társadalmi kapcsolatok, és a közfelfogásban a rövid távú kielégülés biztosítása válik egyre fontosabbá. Ennek a gondolkodásmódnak az egyik legjellegzetesebb megnyilvánulása az elkötelezettség nélküli nemi kapcsolatok elfogadottá válása, valamint az a tény, hogy a köztudatból már szinte teljesen kiveszett a szexuális aktivitás és a fogamzás lehetősége közötti természetes összefüggés. Mindezek a tényezők a házaséletet is könnyen "haszonélvezeti eszközzé" változtathatják, és az pusztán egyéni érdekek kielégítését szolgáló kapcsolattá válhat, figyelmeztetett a püspökök körlevele. (28. pont)

Ebben az összefüggésben érthető meg a házassági kapcsolatok meglazulása, ami a mai társadalom egyik legtöbb kárt okozó problémájává vált. Napjainkra már nemzedékek nőttek föl csonka családban vagy új házassági kapcsolatok keretei között. Jelenleg a családok tizenhat százalékában csak az egyik szülő - rendszerint az anya - neveli a gyermekeket. Magyarországon ezer házasságkötésre ötszáztíz válás jut. Ez a szám magában foglalja a megkötött második vagy harmadik házasságok fölbomlását is. E fejlemény nem kíméli meg a vallásos emberek házasságát sem. E csoportban a válások száma mintegy fele az előbbinek. A fenti számadat olyan ellentmondásos helyzetre utal, amely a legtöbb egyházi közösségben megtalálható. A vallásos emberek templomban megkötött házasságának húsz-huszonöt százaléka is fölbomlik. Ezért a templomi közösségek tagjai is gyakran találkoznak a sok veszteséget okozó, fájdalmas és több nemzedéken keresztül hordozott sebeket ejtő válással. Ők vagy hozzátartozóik és barátaik közül sokan átvészelték már ezt a nehéz és nemritkán tragikus folyamatot. Másrészt az is igaz, hogy a vallásos házastársak háromnegyed része, ha nehézségek és áldozatok árán is, de kitart egymás mellett, és a közmondásban "hosszú alkunak" nevezett kapcsolatukat olyan igyekezetnek, esetleg küzdelemnek is tekintik, amelynek boldogságot és biztonságot nyújtó eredménye messze meghaladja fáradozásuk terheit. Saját tapasztalataik fényében nemritkán őszinte fájdalommal és sajnálattal néznek házasságukat fölbontó barátaikra és rokonaikra. Az is előfordul, hogy az adott ügy részleteit nem ismerők között az egyházi bíróság semmisségi döntése megütközést kelt, vagy többé-kevésbé alaptalan szóbeszéd tárgyát képezi.

(Folytatjuk)

Somfai Béla SJ

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu