Pünkösd Martoson

Pünkösdi népművészeti ünnepséget tartottak június 1. és 3. között a Nyitra és a Zsitva összefolyásánál meghúzódó mintegy 800 lelkes, nagyobbrészt magyarok lakta református csallóközi faluban, Martoson. A Feszty Árpád Művelődési Parkban hagyományőrző és népművészeti programok, előadások várták a vendégeket, a községben pedig a horgászverseny és a gulyásfőzőverseny résztvevőinek szurkolhatott, vagy a kirakodóvásár portékái közül válogathatott a nagyszámú közönség.

A millenniumi évben Nagy Gábor nagysallói katolikus plébános és Feszty Zsolt érsekkétyi református lelkész közös istentisztelet keretében áldotta meg a parkot. Ebben az évben egyéb tartalommal is szerették volna megtölteni a pünkösdi ünnepségeket. "Jertek, hallgassátok az Isten nagyságos dolgait..." címmel egyházi szemináriumot tartottak, ahol a szerzetesekről, a szerzetes intézményről tartott előadást Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei apát, Erdélyi Géza a szlovákiai református egyház püspöke pedig az egyház küldetéséről, jövőbeni szolgálatáról beszélt. Később Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, profeszszor osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A két egyház közeledését szolgálta a szombat délutáni ökumenikus istentisztelet, amelyen Beer Miklós esztergomi segédpüspöknek és Márkus Mihály református püspöknek az igehirdetését hallgathatták meg a hívek.

"Mai zaklatott korunkban csak hétköznapok vannak, nincs meg az ünnep ősképe az Istentől adott ősritmusa, a hetedik nap - hangoztatta Márkus Mihály. - Ezért lassan eltűnnek életünkből az évi nagy ünnepek is. Az ünnep nem azt jelenti, hogy jól érezzük magunkat, hanem azt, hogy örvendezünk az Úrnak színe előtt. Ha az Isten előtti olthatatlan szeretet összeköt bennünket, akkor a gyűlölet is eltűnik, bármenynyire is különbözik gondolkodásmódunk, bármilyen nyelvet is beszélünk. A Kárpát-medencében évszázadokon át együtt éltek a nemzetek, és a viszályok akkor kezdődtek, amikor az emberek elengedték Isten kezét. Ha Isten gyermekeként örülünk egymásnak, akkor észrevesszük, hogy testvérek között élünk ezen a világon.

Amíg egy népet belülről táplál ereje, minden viszálykeltés lepereg róla..."

Beer Miklós Jézus búcsúimáját idézte, amelyben arra kérte az Atyát, hogy a tanítványai, a népe egy legyen. Jézus úgy kérte az egységet, hogy ez legyen hitelesítője az Ő küldetésének. Ahogy az előttünk levő nemzedékek más-más adottságokkal kapták az életet, más-más körülmények között hívta őket az Isten, nem volt könnyű nekik sem szót érteni, mint ahogy nekünk sem az. Az első pünkösdkor a Szentlélek egyetértővé tette az apostolokat, eloszlatott a lelkükben minden bizalmatlanságot, előítéletet és így egyházként tudtak kiállni. Csak akkor lesz üdvösség a világban, ha egység és jó akarat, bizalom és megértés, szeretet és önzetlenség uralkodik körülöttünk. Azért imádkozzunk, hogy össze tudjunk fogni egy akarattal, egy szép célért, hogy élet legyen a Duna, a Tisza mentén, hogy ne azt tartsuk fontosnak, ami elválaszt, hanem ami közös és egy a szívünkben - fejezte be elmélkedését Beer Miklós.

Az egyre inkább szépülő és bővülő martosi park a jövőben remélhetően lélekkel töltekező, az egymásra találásnak, a megbékélésnek a helyévé válik.

- cser -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu