Keresztes vitézek

"Új keresztesháború indult meg a művelt Európa minden nemzetének belsejében az új pogány civilizáció ellen" - írta 1901-ben Brázovay Kálmán, a pesti egyetem keresztény-nemzeti érzésű diákjainak egyik vezetője, és arra a nagyszabású világnézeti küzdelemre gondolt, amely a századvégen erősödött fel a kereszténység és a liberalizmus között. Ennek egyik csetepatéját jelezte az, amikor 1901. március 18-án a diákok egy csoportja kereszteket szegezett ki az egyetem tantermeiben. Miért került sor erre a meghökkentő eseményre?

A múlt század végén a pesti egyetemen is megváltozott a hallgatók társadalmi összetétele. A köznemesi származású, konzervatív és nemzeti gondolkodású fiatalok féltékenyen figyelték, hogy az ország polgári fejlődésének fellendülésével növekedett polgári és zsidó származású liberális gondolkodású társaik száma. 1897-ben ők kerültek többségbe az egyetem központi diákegyesületében, a hallgatói önkormányzat elődjében, 1899-ben azonban a nemzeti párt szerezte vissza a vezetést. Az ellentétek erőszakos eseményekben törtek felszínre. 1900 májusában az egyetem új épületének felavatása után ismeretlen személyek letörték a lépcsőházat díszítő gipszcímerekről a kereszteket. A nemzeti párt erre válaszul azt követelte, hogy ezután minden teremben helyezzék el a keresztet, de a Pázmány Péter Tudományegyetem vezetése a világnézeti béke fenntartása miatt elutasította ezt. Tiltakozásul a nemzeti párt 102 tagja 1901. március 18-án reggel keresztet helyezett el minden teremben. A kereszteket a vezetés levetette, a hangadók megrovást kaptak.

Áprilisban ugyanez a csoport támadást indított Pikler Gyula jogfilozófiai professzor ellen, akit azzal vádoltak meg, hogy azt tanítja, a magyar nemesség nem érdemeivel, hanem csalással szerezte vagyonát. Az indulatok elszabadultak: előbb a nemzetiek, aztán a liberálisok tüntettek, majd össze is verekedtek. Az egyetem vezetése válaszul kizárta a főkolomposokat, Wlassics Gyula kultuszminiszter pedig a parlamentben megvédte az egyetemet és a tanszabadságot. Közben mindkét tábor kapott politikai támogatást is: a keresztes vitézeket a Néppárt és az arisztokrácia segítette, a liberálisok mögé pedig a szabadkőművesek és demokraták szónokai sorakoztak fel. 1901 decemberére a keresztesek bátorsága, támogatottsága megszűnt. Ez az egyetemi akció volt a középosztály első önálló politikai fellépése, amelyet valójában a köznemesi hallgatók zsidó társaik iránti kenyéririgysége mozgatott. A keresztes vitézek vezérkara adta az 1920-as, 30-as évek politikai elitjének magját.

G. Bartók Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu