|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Jegyzetek a liturgiáról Nagyheti emlék (2) Róma és a magyar püspöki kar legszigorúbb rendelkezése ellenére a templomban délután ötkor, verőfényes napsütésben énekelték: "Ez az az éjszaka..." Miért ragaszkodik Róma és a magyar püspöki kar ahhoz, hogy a húsvéti vigíliát éjszaka tartsák? 1. A nagyheti liturgiát megújító római instrukció azt kívánja, hogy a nagyheti szertartásokat a megünnepelt esemény hozzávetőleges időpontjában tartsák. Mivel Krisztus a húsvétra virradó éjszaka támadt fel, "a szombat egészen estig maradjon az Úr halála fölötti gyász és elmélkedés ideje, a vigília pedig kezdődjék éjszaka, úgy, hogy a misére körülbelül éjféltájban kerüljön sor. Ahol a körülmények miatt e szertartást korábbra kell hozni, ott is ügyeljenek arra, hogy az semmiképpen se kezdődjék napnyugta előtt." Az éjszakai vigília mellett szóló első érv tehát: az Úr feltámadásának időpontja és az egyház ehhez igazodó rendelkezése. 2. Az éjszakát írja elő magának a szertartásnak rendje, cselekményei és szövegei is. A tűz megszentelése, a húsvéti gyertya megáldása, az Exsultet szövege: mind feltételezi, hogy a szertartást sötétségben kezdjék. 3. Ám megemlítenék még egy további érvet is. A vigíliát és a benne lévő keresztségi szertartást keresztény őseink mindig éjszaka tartoták, a misztériumok kiváltságos idejében. Sokat emlegettük, hogy a zsinat a húsvéti misztériumot tekinti a liturgia és a keresztény élet központjának. Ez a misztérium nem csupán megemlékezés, hanem egy titokzatos történés. Ahogy a zsidó nép éjszaka hagyta el Egyiptomot, s a tűzoszlop vezetése mellett érkezett a határhoz, a Vörös-tengerhez, melyen át kellett mennie ahhoz, hogy megszabaduljon a szolgaságból, úgy a húsvéti tűzoszlop, a Gyertya is a sötétségben fénylik, hogy elválaszsza a Krisztus-hívőket "a caligine peccatorum", a bűn sötétségétől, és "sociat sanctitati", a szentségbe bekapcsolja őket. Ez a keresztségi misztérium újul meg évről évre a húsvéti éjszakán. A húsvét először nem a világnak szól, hanem azoknak, akik belépnek e misztériumba. A húsvét nem harsogással kezdődik, hanem egy egészen intim cselekménysorral. Az éjszaka a misztérium jeles ideje. A délutáni "feltámadási szertartásban" a manifesztáció hangsúlyos. Az éjszakai vigília a súlyt a misztériumra helyezi. Dobszay László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|