|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Egészséges táplálkozás Mindenevők vagyunk Ha élni akarunk, energiához és anyaghoz kell jutnunk. Energiával tartjuk fenn az életünket. Az anyagból építjük fel a testünket és működtetjük is azt. Mindenki ismeri az anyagcsere kifejezést, de nem szoktuk végiggondolni, hogy mit is jelent. A testünket felépítő anyag folyamatos és egész életünkben tartó kicserélődését jelenti! Az egyik legstabilabb szövetünk a csontszövet, és még ennek a szövetnek is 1-2%-a naponta lebomlik és újjáépül. Amíg növekszünk, a csontszövet építési üteme gyorsabb, mint a lebontásé. A felnőtteknél a kettő egyensúlyban van. Idősödve a lebontási folyamatok valamivel meghaladják a felépítési folyamatok ütemét. Az egyensúlyi helyzet módosult, s hogy ez milyen mértékű, azt sok külső és belső tényező határozza meg. Európában és az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt csontritkulásnak nevezett betegség szinte ismeretlen Mexikóban vagy Törökországban. Itt az idősebb emberek és nők is erős fizikai munkát végeznek. Mindezt a szervezetük úgy "értékeli", hogy a csontszövet építését kell erősíteni a lebontással szemben. (A nagyobb testsúlyú emberek is csak ritkán lesznek ennek a betegségnek az áldozatai!) Ezenkívül ételeik elegendő kalciumot (meszet) is tartalmaznak (tej, túró, sajt, alapélelmiszerek). A napsugárzás pedig elegendő mennyiségű D-vitamin keletkezését indítja el a szervezetükben. Férfiaknál és nőknél is kevesebb a csontok kalciumtartalma hetvenéves korban mint húsz-harminc évesen. Ez természetes folyamat. Betegségnek csak akkor nevezzük, ha a szokásosnál jóval kevesebb a csont szilárdsága. Ez pedig az életmód függvénye, mégpedig az egész életé. Már fiatalon kell megalapozni a szervezet erejét, később pedig nem szabad lerontani azt. A csontritkulás és számos népbetegség is úgynevezett civilizációs betegségek. Évszázadok alatt, különösen az utolsó évtizedekben egyre több találmány tette kényelmessé életünket. Nem gyalog vagy lóháton járunk, nem kaszával aratunk, nem a patakban mosunk, nem otthon dagasztjuk a kenyeret, stb. A kényelemmel pedig arányosan nő a civilizációs betegségek száma. Ezen csak úgy tudunk segíteni, hogy szemléletmódot változtatunk. Újra gyalogolni, kerékpározni kell. Jó a lift, de ha nincs eltörve a lábunk, vagy "még" nem vagyunk szívbetegek, gyalog menjünk fel legalább a 6. emeletig, minden életkorban! Mit kell ennünk? Mindent, el kell felejteni azt a kifejezést, hogy "nem szeretem"! A ló fel tudja építeni a testét a fűből, az oroszlán a húsból, de mi mindenevők vagyunk, ezért sokfélét kell ennünk. Ezt jelzik gumós zápfogaink is. Nemrég ünnepeltük a Szentlélek eljövetelét. Az ő kegyelmét gratia illuminansnak, megvilágító kegyelemnek, és gratia inspiransnak, sugalló kegyelemnek nevezzük. Az első az értelmünket világosítja meg, a második az akaratot indítja el. "Hogy kerül a csizma az asztalra?" - kérdezheti valaki, aki ahhoz szokott, hogy kereszténységét csak a templomban vallja meg, vagy nem igazán tudja, mit jelent kereszténynek lenni. Kereszténynek lenni annyit tesz, mint Jézust követni, aki egy az Atyával, és a Szentlélek ajándékaként megkapni az értelem, a tanács, az erősség és a tudomány lelkét. S ekkor felismerjük, hogy "a világ nem sár, hanem finomításra váró arany" (Teilhard de Chardin). Amire ma olyan büszke a fejlett világ, a tudományok, a demokrácia, a szolidaritás, az emberi jogok, emberi méltóság, az önkormányzatiság elve, stb. mind-mind hol lenne a kereszténység nélkül? Kezdetleges formában, szűk keretek között mindez kialakult minden kultúrában, de a keresztény agapé, a szeretet gondolata és gyakorlata nélkül nem fejlődött tovább. (folytatjuk) F. Zs.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|