Életige, 2001. június

"Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap, és úgy kövessen." (Lk. 9,23)

Ne gondold, hogy azért, mert jársz-kelsz a világban, nyugodtan megnézhetsz bármilyen plakátot, és válogatás nélkül megvásárolhatsz bármilyen kiadványt az újságosnál vagy a könyvesboltban.

Ne hidd, hogy azért, mert a világban vagy, bármilyen életstílust választhatsz magadnak: a könnyű kalandokat, az erkölcstelenséget, az abortuszt, a válást, a gyűlöletet, az erőszakot, a lopást.

A világban vagy, de keresztény vagy, tehát nem vagy "a világból való"! Azok közé tartozol, akik nem a világból származó dolgokkal táplálkoznak, hanem azzal, amit a lelkük mélyén élő Isten hangja mond nekik. Ez a hang ott van minden ember szívében, és - ha hallgatsz rá - egy olyan országba léphetsz be általa, ahol az igazi szeretet, az igazság, a tisztaság, a szelídség, a szegénység és az önmegtartóztatás érvényes.

Miért követi sok fiatal a keleti vallásokat? Hogy megtalálja a csendet, felfedezze azoknak a lelki embereknek a titkát, akik éveken át önmegtartóztató életet éltek, s ezáltal jutottak el a szeretetre?

A világ zajára adott természetes reakció ez, amely nem enged teret annak a csendnek, amelyben meghalljuk Isten hangját.

Valóban Kelet felé kell elindulnod, holott Jézus már kétezer évvel ezelőtt azt mondta neked: "Tagadd meg önmagad... tagadd meg önmagad"?

A keresztény számára a világ olyan, mint egy sűrű bozótos, ahol ügyelnie kell arra, hova lépjen. Azokba a lábnyomokba kell lépnie, melyeket Krisztus hagyott, az Ő igéit kell követnünk, melyek ma ezt ismétlik neked: "Aki követni akar, tagadja meg magát..."

Ezzel talán kiteszed magad annak, hogy lenéznek, hogy nem értenek meg, hogy megrágalmaznak, hogy elszigetelődsz; sőt, Krisztus azt is kéri tőled, hogy mindezt elfogadd, és hogy hagyd ott a megszokásra épülő kereszténységet.

De ennél többet is: "... vegye fel keresztjét minden nap, és úgy kövessen".

Akár akarod, akár nem, a fájdalom minden létező életét megkeseríti, a tiédet is. Ki akarod kerülni a szenvedést? Lázadsz ellene? Akkor nem vagy keresztény.

A keresztény szereti a keresztet, szereti a fájdalmat, könnyek között is, mert tudja, hogy értéke van. Nem véletlen, hogy Isten a számtalan rendelkezésére álló eszköz közül a fájdalmat választotta ki ahhoz, hogy üdvözítse az emberiséget.

De - emlékezzetek rá - miután hordozta a keresztet, és megfeszítették, feltámadt.

A te sorsod is a feltámadás, ha nem becsülöd alá azt a fájdalmat, ami a következetes keresztény élet velejárója, vagy amit az élet hoz magával, hanem elfogadod szeretettel. Megtapasztalod, hogy a kereszt már itt a földön az út az öröm felé, Isten országa megerősödik benned, a kinti világ pedig lassan-lassan eltűnik szemedből, csak vázlatnak fogod látni. Senkit sem fogsz irigyelni többé.

Akkor majd valóban Krisztus követőjének mondhatod magad.

Chiara Lubich

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu