|
Szó szót követ Ne bízza a szövegkörnyezetre! Szó szót követ beszédünkben, de legalább néha nekünk is érdemes egy-egy kifejezés nyomába erednünk. Kiderülhet ugyanis, hogy egy szó nem azt jelenti, mint amit mondani szeretnénk vele. S ez veszélyes is lehet, kivált, ha nyomtatásban, vagy a tévében-rádióban találkozunk vele, mert bizony könnyen elterjedhet a rosszul használt kifejezés. Hadd említsek egy példát. Nemegyszer hallottam már egy-egy interjúban, hogy a nyilatkozó – hangjában nem kis megelégedéssel – azt mondta például egy vállalkozásról, hogy az virulens. És együtt örültünk, mert sejtettük, hogy azt akarta a világ tudomására hozni: a vállalkozás életképes, eleven, tetterős – egyszóval virul. A rokon hangzású latin szó azonban valami egészen mást jelent, magyar hasonmásának csaknem az ellenkezőjét. Mindannyian ismerjük – s nem csak szóbeszédből – a vírus kifejezést. Tudjuk, mit jelent. Szó szerint egyébként azt: méreg. Tehát a belőle képzett latin melléknévi igenév jelentése: mérgező – maga a kifejezés pedig úgy tűnik, fertőző, hiszen egyre többen használják – rosszul. Eszerint egy magyar szóhoz latin képzőt kapcsolni lehet életképes vállalkozás, de ugyanakkor mérgező hatású is. Egyébként nyelvünkben mindannyian használunk meghonosodott -ns végű latin szavakat: elegáns, pedáns, pregnáns, eminens, vehemens stb. Jóllehet egy-egy kifejezést többnyire nem önmagában, hanem mondatba szerkesztve hallgatunk vagy olvasunk, azért gondolataink formába öntésekor nem kellene lemondanunk a szavak igazi értelméről. Ennyivel máris elkezdhetnénk méregteleníteni beszédünket. Szigeti László
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|