Szentévi őrjárat

Toronyházakkal akarták legyőzni Istent

Szentgotthárdon papgyilkossággal próbálták a híveket és pásztorait megfélemlíteni, nem sikerült. Vasvár híres búcsújáróhelye miatt nem fejlődhetett évtizedekig, túlélte. Zalaegerszeg nem volt hajlandó megtagadni néhai szeretett plébánosát, s ezért sokat szenvedett. Most köztéri szobrot emelnek tiszteletére. Sárvár néhai plébánosának, aki 56-ban megvédte a kommunistákat a lincseléstől, a köszönet helyett köröm alá vert gombostűk és börtön jutott. Szentévi őrjáratunk során bejártam legnyugatibb egyházmegyét, arra voltam kíváncsi, mi is történik a nagy jubileumi évben.

A déli végeken

Az első állomás Letenye volt, amely határátkelő, és az egyházmegye legdélibb esperesi kerületének központja. Temploma nem különösebben nevezetes, nem is búcsújáróhely, homlokzatán azonban most faragott fa tábla hirdeti, hogy szentévi teljes búcsú elnyerésére kijelölt templom. Konkoly István püspök választása az egyházmegye két nevezetes búcsújáróhelye mellett öt templomot részesített ebben a megtiszteltetésben, s a választásánál a földrajzi szempontok is érvényesültek. Legyen e résznek is a kiemelt esztendőben búcsús temploma. Németh Károly plébánostól megtudtam, hogy az esperesi kerület plébániáinak zarándokcsoportjai rendre felkeresik a letenyei templomot, s áprilisban a kerület papságának zarándoklatát is megtartották.

Ahol Mindszenty plébános volt

Zalaegerszeg a következő állomás. Padányi Bíró Márton püspök emeltette hatalmas főplébániatemploma a szentév alkalmából kívülről tejesen megújul, s október 15-én végre sor kerülhet a régóta tervezett Mindszenty szobor felavatására is a templom mellett. Negyedszázadon át volt itt plébános a későbbi bíboros, aki a városért és egész Zaláért püspöki biztosként hatalmasat alkotott. Zarándokcsoport ezideig kevés érkezett, de arra számítanak hogy az őszi ünnepségek majd sokakat vonzanak.

Leányok viszik Hajas Máriát

Vasvár nagy történelmi múltú és ma is fontos közlekedési utak találkozásánál fekvő város. Fejlődését Bárdics Lajos plébános szerint az elmúlt rendszerben épp a híres búcsújáróhely mivolta hátráltatta. Az itteni kegyhely szeptember 10-én, Mária neve ünnepén várja az egyházmegye minden részéből a szentévi zarándoklat. Ekkor itt is elnyerhető a teljes búcsú. Az ünnep már előző este püspöki szentmisével megkezdődik a középkort idéző vaskos tornyú, erődnek is beillő plébániatemplomban, amely 1950-ig a domonkosoké volt. A mise után gyertyás körmenetben vonulnak éjszakai szentségimádásra a város mellett lévő Szentkúthoz, ahol másnap hajnaltól lesznek szentmisék, s 10 órakor ismét főpásztori celebráció. S utána következik a látványos Hajas Máriás körmenet: öltöztethető, igazi hajat hordó Mária-szobrukat leánycsoportok felváltva viszik a processzióban.

Nagyon szép a vasvári templom barokk Mária oltára, melynek öltöztethető kegyszobra 1690-ból való. Büszkeségük az orgona, amelynél nagyobb az egyházmegyében csak a székesegyházi. A plébániatemplom melletti domonkos rendházat a közelmúltban visszakapták, s itt fogják kialakítani a rend országos irattárát és rendtörténeti múzeumát. A rend azonban nem tud visszatérni, így továbbra is világi lelkipásztor vezeti a plébániát.

A helyi egyház életéről két beszédes adat. Az egyik egy nehéz szívvel, sok töprengés után meghozott döntés eredménye: az egyházközség egyelőre lemondott arról, hogy iskolát hozzon létre, és már volt épületük is de visszaadták az önkormányzatnak. Kevés a gyerek, s a város jelenlegi egy általános iskolája is nehéz helyzetbe kerülne a katolikus iskola megjelenésével. A másik igen örvendetes életjel: a plébános szerkesztésében nívós egyházközségi lap jelenik meg Táguló Horizont címmel negyedévente. Minden postaládába kerül egy példány a buzgó sajtóapostolok, utcafelelősök segítségével.

Brenner János hivatásokat ébreszt

A szentgotthárdi az ország teljes búcsú elnyerésére kijelölt templomai közül a legnyugatibb. A ciszterciek emelték a barokk korban: pazar, gazdag istenháza. A szerzetesek emberhiány miatt egyelőre ide sem tértek vissza. Németh Zoltán plébános és káplánja nyolc falut és hét templomot lát el. A plébános a szentévi forgalomról mondta: „A tömeges megmozdulások, tanúságtételek elmaradtak. Talán túl sok a program, s ez szétforgácsolta az emberek lelkesedését. Van egy kör, akik igazán tudatosan kiveszik részüket az ünneplésből, mások csak spontán kapcsolódnak be, ismét másoknak pedig ez az év sem több vagy más mint a többi.”

Mostanáig három szervezett zarándokcsoport érkezett. A Szentgotthárdra jövő zarándokcsoportok mind felkeresik az egyházmegye vértanú papjának, az 1957-ben lelkipásztori szolgálata közepette éjszaka késszúrássokkal meggyilkolt Brenner Jánosnak emlékkápolnáját, amelyet 1996-ban emeltek. A zsidai városrész fölött álló kápolnánál kérdezek egy idevaló idősebb asszonyt, emlékszik-e Brenner atyára? Emlékszik. „Nagyon szerette a nép. Ez bántotta a kommunistákat - mondta -, és ezért kellett meghalnia. Életpéldája és halála azonban újabb hivatásokat ébresztett és ébreszt ma is. Ezért is imádkozunk e kápolnában minden hónap 13-án.”

Eucharisztikus hét

A sárvári Szent László-templom bejáratánál tábla hirdeti, hogy a megyéspüspök rendelete alapján a Szentévben itt is elnyerhető a teljes búcsú. Orbán István plébánostól tudom, hogy ebben az esztendőben első péntekekhez kapcsolódóan minden hónapban triduumot tartanak, fokozott gyónási lehetőséggel, vendég papokkal. Méltón megülik a kisebb ünnepeket is, például gyertyszentelőkor 500 gyermek és szülei töltötték meg a templomot. Egyre bővülő katolikus iskolájuk növendékeinek szülei részére apák és anyák napját rendeztek Szent József, illetve Boldog Gizella ünnepén, júniusban pedig, a római eucharisztikus konferencia idején sárvári eucharisztikus hetet tartottak a helyi templomokban. Negyven fővel ott voltak a katolikus naggyűlésen. S jönnek a zarándokok is, ha nem is sokan. A szombathelyi domonkos nővérek például közel harmincan rendiruhában gyalog tették meg ide az utat.

A millenniumi évben október 23-án a magyar hősökért mutatnak be szentmisét, köztük korábbi plébánosukért. Abai Imre 1952-1956 között működött itt. E kiváló lelkipásztor mindent megtett a forradalom idején, hogy a nép kommunistaellenes indulatát csillapítsa. Ennek ellenére az oroszok elfogták, megkínozták, börtönbe vetették.

Mint Nagy Szent Leó

Az ország egyik legnagyobb búcsújáróhelye Kiscell, vagy hivatalosan Celldömölk. A bencéseké volt, akiket 1950-ben elűztek, de már 1948 szeptemberében lehet tudni, hogy nehéz évek következnek. Mindszenty József hercegprímást várták a nagybúcsúba, de az ÁVO meg akarta akadályozni a rendezvény megtartását. Járványra hivatkozva kijárási tilalmat rendeltek el, majd mikor ez nem volt elegendő, mert mindenfelől érkezett a zarándok áradata, lajtos kocsiból trágyalével mocskolták be a kegyhelyet, és egy teherautóval bele akartak gázolni a tömegbe. Mindszenty azonban - mint Nagy Szent Leó Attila csapataival tette - eléjük lépett, megálljt parancsolóan, és megáldotta őket.

E patinás búcsújáróhelyet tudatosan megpróbálták elcsúfítani, eljelentékteleníteni. Igénytelen lakótelepi toronyházakkal építették körbe a kegytemplomot, hogy ne lehessen észrevenni se a negyven méter magas kéttornyú szép templomot. De ez sem segített, az istentelen rendszer megbukott, és a templom áll és várja nap mint nap a helybelieket és a zarándokokat. E kegyhelyet a Szűzanya nagyon szeretheti. 1944 februárjában hatalmas - három-négy méter magas bomba fúródott a talajba a templomkapu közvetlen közelében. S nem robbant fel. Története valóságos regény, sok sok csodás eseménnyel és csodálatra méltó bencés lelkipásztorral (itt működött a hétszázas évek elején Lanovics Ignác, aki a Boldogasszonyanyánk himnuszunkat írta. A kegyhely művészeti és vallási értékei a templom oratóriumában berendezett tárházban megtekinthetőek.

Koptik Odó cseh bencés élesztette fel a kegyhelyet a török után, aki Máriazellben volt gyóntató. Onnan hozott egy kis kegyszobor másolatot, amelynek a szentély közepén álló kápolnaépület az otthona. Sok szép ruhája van. A rózsafüzér társulat asszonyai öltöztetik mindig a liturgikus időszaknak megfelelő színű viseletbe.

A dömölki apátság eredeti kegyszobrát a török elől a csallóközi, bencés apátságba, Dénesdre vitték, amely azóta szintén zarándokhely. Nagy Péter plébános kapcsolatot tart a két kegyhely között. A celliek nagyboldogasszonykor zarándokolnak a Felvidékre, a dénesdiek pedig szeptember 9–10-én keresik fel a magyar Cellt. Ekkor van ugyanis itt a főbúcsú. Több mint tízezer zarándok érkezésére számítanak.

Mindegyik búcsús templomnak, amelyek a szombathelyi székesegyházzal együtt várják a szentévi zarándokokat, van tehát üzenete számunkra. S az üzenet az, hogy a magyar egyház él. Mindenek ellenére talpon maradt, ha bizony meg is gyengült, meg is fogyatkozott.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu