Uj Ember

2000. május 21.
LVI. évf. 21. (2704.)

"Tartsd meg, Isten, Szentatyánkat..."

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Jelenpor
Szent Gallen-i kalandok
Szomszédságunk múltja és jövője
Kevesebb mint tízmillió…
A megértés igyekezete és a feleségek száma
Élő egyház
Magyar segítséggel épül Kassa legújabb temploma
Tóth László egyetemi tanár emlékezete
Magyar események – Rómában
Hit és haza
Szerzetesiskolák találkozója Budapesten
Egyházmegyei változások
RÉV — Kecskeméten
Ötven éve Csehszlovákiában
Az Egri Főegyházmegye
A plébániai kereteken átnyúlva...
Miskolc szíve: a Mindszenti plébánia
„A tudomány egyesít a hitben”
Jezsuita gimnázium a lakótelepen
Két közösség temploma
Szolidaritás – fába faragva
Fórum
Család, házasság nélkül?
Beszélgetés Bolberitz Pállal (2.)
Örömhír
Kairóból Kopt liturgia – magyar lejegyzésben
Kultúra
A félelem
A társadalom vírusai
Győrffy László kisregényeiről
J. atya legendáriuma -
A golfpálya
Ifjúság
Uradalmi cselédből a nép írója
Zarándokolni jó
A találkozás kockázata
Rajzokkal a kereszténységről
Rejtvény
Mozaik

Megnyílt a Szent István Könyvhét
Névtelen, de nem személytelen…
„Fölfelé nézz, fiam!”
Temetőkert 2000
Rejtvény
.

.

 

A találkozás kockázata

„Jézus ránézett és megkedvelte.” Mk 10,21a

Jézus Júdeában tanított, amikor egy alkalommal odafutott hozzá valaki, térdre borult előtte és nyíltan feltette neki a következő súlyos kérdést: “Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet ?” (Mk 10,21)

Jézus, válaszában egy párbeszédet kezdeményezett, melyből világossá vált, hogy az illető egy példás életű, törvénytisztelő személy, aki szeretné megtudni, hogy igazából mit is vár el tőle az Isten. Jézus a kérdezőben felismerte a lelkiismeretes, Istenkereső embert és egészen komolyan válaszolt neki: „Menj, add el, amid van, oszd szét a szegények között és így kincsed lesz az égben, azután gyere és kövess engem !”

Az evangélium tanúsága szerint ekkor a párbeszéd megszakadt. Kiderült ugyanis, hogy az illető nagy vagyonnal rendelkezett és képtelen volt megtenni azt, amire Jézus kérte őt. Mi, mai olvasók talán megértően nézünk a szomorúan távozó gazdag után, de azt is tudjuk, hogy életének legnagyobb lehetőségét szalasztotta el.

A tanulság nyilvánvaló, de a vagyonát féltő ember története talán nemcsak a gazdagság veszélyeiről szól. Márk evangélista beszámol arról, hogy Jézus megkedvelte a hozzá forduló gazdag embert. Bizalmába akarta fogadni, amikor azt mondta neki: „Kövess engem!”. Szerette volna ezt a derék és igazságkereső embert abban a szabadságban és szeretetben részesíteni, amiben Ő élt.

Kettőjük találkozása révén a kiszámítható mindennapok helyett a gazdag, az igazi Életet kaphatta volna. Hiszen ezt akarta ő is és ezt akarjuk mi is. Igazi szeretetet és bizalomra épülő emberi kapcsolatokat. Odaadást és elfogadást. De mi is úgy óvjuk magunkat, mint a gazdag a vagyonát. Félünk a sérüléstől, és inkább érzéketlennek tettetve magunkat jól kiépített védőbástyáink apró lőrésein át lessük, hogy ki az, akiben még megbízhatunk.

Jézus és a gazdag „nagy találkozása” nem teljesedett be. Vajon a mi kis találkozásainkra is ez a sors vár? Nemde nekünk keresztényeknek kellene felemelnünk azt a bizonyos fehér zászlót a lőréseken át leselkedők felé, vállalva az igazi találkozás kockázatát?

Körössy László

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu