|
„A tudomány egyesít a hitben” Jezsuita gimnázium a lakótelepen A nagy, vöröstéglás épület előtt egy eget kémlelő férfi szobra áll: a jezsuita csillagász, Fényi Gyula emlékműve. Az ő nevét viseli a régió legújabb egyházi iskolája, a nyolcosztályos miskolci jezsuita gimnázium, amely 1994-ben indult, első évfolyammal. Folyamatosan épült ki – az egymás után induló évfolyamokat és az elkészülő új épületeket tekintve egyaránt. Jelenleg harmincöt tanár irányítása mellett négyszáz lány és fiú tanul a gimnáziumban. A diákok húsz százaléka kollégista, ugyanennyien lehetnek a környező lakótelepről, a többiek a város vonzáskörzetéből érkeztek. Az egykori induló évfolyamnak még két éve van az érettségiig. Addigra bizonyára teljesen készen lesz a már most is impozáns épületegyüttes.
Az Avas déli oldalán, a jókora lakótelep és az egyetem között emelkedő épületcsoport (oktatási és kollégiumi épületek, tornacsarnok, templom és sportpályák) Ferencz István Ybl-díjas építész tervei szerint készül(t). Az egyházmegyei fenntartású gimnáziumot és kollégiumot a Jézus Társasága működteti. Hat jezsuita szerzetes él és dolgozik Miskolcon: úgy érzik, ennyien már meg tudják adni az intézmény Szent Ignác-i jellegét. Ez amúgy sem létszám kérdése elsősorban. A civil tanárok tehát nem a szerzetesek híján működnek az iskolában, hanem pedagógiai megfontolásból: férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak mind-mind sajátosan, de ugyanazt az eszményt képviselve. – A tudomány egyesít a hitben – így szól az iskola jelmondata. A szerzetesek arra törekedtek és törekszenek ma is, hogy a mindennapi életben, a munkatársi kapcsolatokban, a lelki elmélyülés ideje és a pedagógiai napok alkalmai során ez a szellemiség a tanárokban kialakuljon és elmélyüljön.
Nagyon sok az iskolán kívüli szabadidős program: nyelvtanulás, sport, művészeti jellegű foglalkozások, sőt diszkó is – a tanévben és a szünetek idején egyaránt. Ez a tanároktól is többletidőt és -energiát igényel, ugyanakkor ezek a nevelés legjobb alkalmai. Nevelési céljukról szólva Forrai Tamás igazgató elmondja: másokért élő, kompetens embereket kívánnak itt nevelni. Olyan alapos tudást akarnak nyújtani a diákoknak, hogy azok továbbtanulhassanak. És világos hivatástudatot akarnak kialakítani a növendékekben, hogy azok tudják: tudásukat nemcsak a saját javukra kell kamatoztatniuk. A matematika és számítástechnika, valamint az
élő nyelvek oktatásában máris igen jó eredményeket mondhat magáénak a
gimnázium: tanulói jól szerepelnek a tanulmányi versenyeken. A többi tárgy
eredményei is egyre jobbak. Az igazi megmérettetést azonban az jelzi majd,
milyen arányban kerülnek be a diákok a főiskolákra, egyetemekre. És ami
nehezebben mérhető, de nem kevésbé fontos: miként állják meg helyüket
keresztény értelmiségiként az életben. Írta: Kipke Tamás
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|