Labirintus — a kereső ember életútja

Beszélgetés Sutyinszki Beáta fuvolaművésszel

Sutyinszki Beáta Békéscsabán született, ott kezdett fuvolázni, majd a pécsi Művészeti Szakközépiskolában tanult tovább. 1994-ben szerzett fuvolaművész tanári diplomát a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán Bálint János növendékeként. Hazai fellépései mellett számos európai országban koncertezett, több nemzetközi versenyen nyert díjat. 1995-től a JATE Szegedi Konzervatóriumának fuvolatanára.

Néhány hónapja jelent meg egy fiatal fuvolaművész, Sutyinszki Beáta első CD-je, amelyen Bach műveit, illetve azok fuvolaátiratait szólaltatja meg. A lemez címe: Labirintus.

- A labirintus az emberi élet egyik ősi szimbóluma. A labirintust végig kell járni. Az ember nem egykönnyen ismeri ki magát benne, sötét és ijesztő is olykor, de ez az út, amely adatott. És ezt az utat nemcsak kell, de végig is lehet járni: ha nem engedjük, hogy elhatalmasodjék rajtunk a félelem, ha egyik kezünkkel mindig érintve a falat folyamatosan haladunk, akkor biztosan célt érünk. Számomra nagyon sokat jelentő költők, Pilinszky János és Vasadi Péter is írnak a labirintusról, a kereső emberről: azt gondolom, a labirintus nem pusztán az életút, hanem a kereső ember életútjának szimbóluma.

Pilinszky Jánost említette: ő ír egy másfajta labirintusról is...

- Az egyenes labirintus költői képe egy további dimenziót is ad ennek a szimbólumnak: azt a gravitációt, azt a lebírhatatlan vonzást jelenti, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk. Azt, amelyet a bibliai kép úgy fest elénk, mint a tékozló fiú hazatérését az atyai házba. Nem tehetett mást, mégis szabadon tette, amit tett.

Bachtól jutott el a labirintusig, a szimbólum értelmezéséig, vagy éppen valamiféle labirintuson át Bachig?

- Az említett két költő művei a lényem legmélyén érintettek meg, bátorítottak és segítettek, segítenek ma is abban, hogy magam is merjem vállalni a szenvedélyes és alázatos keresését annak a bizonyos hazafelé vezető útnak. Bach zenéje - amelyet zenész lévén jóval korábban ismertem meg - a maga nyelvén ugyanerről szól. Ezt azonban csak később értettem meg igazán.

Ennek a megértésnek a lenyomata ez a lemez?

- Az én számomra mindenképp. A zene akkor kezd élni, amikor megszólal. A kottapapír hangjegyeit a zenész kelti életre, ami azt is jelenti, hogy ami hallatszik, az a lejegyzett-komponált mű és az ő találkozásának eredménye. Szörnyű, ha az előadó az előtérbe tolakszik, de üres és hideg illusztráció lesz az előadása, ha álszerényen vagy álszemérmesen nem adná oda önmagát - a zene szolgálatában. Bach hittel írott zenéjének megszólaltatásában valamiképpen a zenész hite is benne rezeg, ahogy a leütött hang felhangjai a zongorán.

Bach nagyon kevés művet írt fuvolára. Az Ön lemezén többnyire átiratok szólalnak meg - az Önéi. Szabad ilyesmit tenni?

- Nem új keletű kérdés ez, amelyre számomra Bach adott igenlő választ. Ő maga rengeteg átiratot készített, saját és mások műveiből egyaránt. Egy ilyen hatalmas szerző művét valamiképpen szentként kell tisztelni, én is ezt vallom. De jól tiszteljük-e, ha alig merjük megérinteni? Én úgy gondolom, a szent nem annyit jelent, hogy érinthetetlen: tisztelettel és alázattal hozzá lehet nyúlni. De nem szabad összemaszatolni.

Szinte minden színésznek van néhány szerepálma, amit nagyon szeretne megvalósítani. Van ilyen álma Önnek is: valami, amit feltétlen el kellene játszania?

- Ez a lemez néhány ilyen álom megvalósulása. De van még néhány Bach-mű és több magyar szerző alkotása, amelyet örömmel játszanék.

Ezer példányban jelent meg első lemeze. Mit tekintene sikernek: ha gyorsan elfogyna, ha még több helyre hívnák koncertezni, ha fölkapná a nevét a sajtó, ha a következő lemezét tízszer ennyi példányban adhatná ki? Mit jelent Önnek a siker?

- Ettől a szótól megijedek. A siker ugyanis hajlamossá teheti az embert arra, hogy többnek képzelje magát, mint ami. Valójában persze az a kérdés, mi a siker, kié a siker. Ha az előadást megtapsolják, ha a lemezt megveszik? Ez jólesik nekem, és remélhetőleg munkára, elmélyülésre ösztönöz. Nagyjából ennyi jár nekem. Ha sikeresnek mondható mondjuk ez a lemez, akkor a siker nagyobbik része Bachot illeti, akinek a zenéje az én fuvolámon - és a Meszlényi László vezette szegedi Musica Parlante Kamarazenekar hangszerein - megszólal. És akkor még nem is szóltunk arról, hogy mi, vagy inkább Ki szólal meg Bach zenéjében.

Nem a siker, a hatás az, ami fontos. És a legnehezebben mérhető. Pilinszky János mondta egy interjúban, hogy senki nem tudja, hány ember ül éjjel a szobájában és hallgat Bachot szerte a világon. Hogy ez miket indított el, soem fogjuk megtudni. Holott ez volna talán az emberiség valódi története...

Kipke Tamás

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu