Ima Bálint Sándor pártfogásáért

Május 10-én volt húsz éve, hogy nem lehet közöttünk. Egy kicsit elszomorít, milyen kevesen és keveset idézik őt. Még akkor is így van ez, ha nagy számú és igen fontos művei révén már rég kötelező tantárgy lehetne.

Alapul szolgálhat szelíd személye, szülőföld- és emberszeretete: az a bölcs és megélt tolerancia, amely örök példa lehet mindannyiunk számára. Ő nemcsak beszélt a másság megértéséről, elfogadásáról, hanem a legtisztább tökéllyel megélte. Alázattal szolgálta városát és népét.

Életműve kivételes értékkel bír. Páratlan elhivatottsággal törekedett a magyar, benne a szögedi táj és népélet hagyományainak föltárására. Életszemléletéből következően elsősorban a magyarság szakrális hagyományai érdekelték. Műveiben tökéletesen tükröződnek gyűjtött anyagainak üzenetei. A Sacra Hungaria, a Népünk ünnepei, a Karácsony, húsvét, pünkösd, az Ünnepi kalendárium, a Szeged Alsóváros, és az egyik koronaműként számon tartott A szögedi nemzet - hogy csak néhány jelentősebb munkáját említsük - mind-mind arról tanúskodnak, hogy a Gondviselés megfelelő felkészültségű, hitgazdag embert választott, hogy a vallásos néphagyományok teljes anyagát örök időkre megörökítse a jövendő számára.

Élete végéig nagyon tisztelte Máriát, a Boldogaszszonyt, az olykori bántásokat sohasem vette istenverésnek, hanem nagy lemondások és áldozatvállalások árán nemegyszer imádkozott a mi vétkeink megbocsátásáért.

Az élet sohasem kényeztette el, inkább volt puritánságig egyszerű, semmint hivalkodó. Sem szülővárosa, sem az egyház nem ismerte föl benne kellőképpen a krisztusibb embert, a szolgát. Igaz, ő maga sem áhítozott elismerésre soha. Ha mégis "décsérgették", kezeit mellére téve mondotta: "Édös Istenöm, hát nem érdemlöm én ezt mög."

Bálint Sándor tragikus halála után szobrokat, emléktáblákat, utca- és házneveket kapott, aztán szépen elcsöndesedtek a kezdeti lelkesedések. A "miért"-re késik a válasz.

Halálának huszadik évfordulója jó alkalom arra, hogy imádságainkban felidézzük, s műveit újra elolvassuk, hiszen a mi asztalunkra szánta mindet - épülésünkre, okulásunkra.

Hiszem, eljön az idő, amikor Bálint Sándort a szögedi táj védőszentjeként tisztelik majd utódaink. Helyét lassan készítgetjük a magyar boldogok és szentek oltárán. Mondjunk imát pártfogásáért, hiszen az ő közreműködése máris fontos lehet számunkra Isten színe előtt:

Te, aki annyira ismerted az emberi gondokat és nehézségeket, és oly sokszor győzedelmeskedtél Isten erejével a világ csábító kísértései felett, aki az emberek hálátlansága ellenére s az Úr segítségével mindenkinek szeretetet tudtál viszonzásul nyújtani, járj közben jelen gondjaim miatt az Úrnál, és kérd őt, hogy a te közbenjárásodra hallgassa meg kérésemet, és adja meg a kért kegyelmeket. Tudjuk, hogy az Úr szívesen veszi hűséges szolgáinak könyörgését, és teljesíti azokat, ha a kérőnek is lelki javára válik.

Járj közben értünk Istenünk színe előtt, hogy jelen gondjaink az ő akarata szerint oldódjanak meg. Amen.

Az imát Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szerkesztette. Egészen bizonyos, hogy alkalmas arra, hogy gondjaink megoldásánál egyre többen kérjük Bálint Sándor pártfogását.

A szeged-alsóvárosi temetőben május 10-én 12,30 órakor imatalálkozó lesz a város szent életű tudós fia sírjánál. Gyújtsunk gyertyákat és emlékezzünk rá együtt.

ifj. Lele József

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu