Hivatásvasárnap 2000

Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába! Húsvét 4. vasárnapján évről évre elhangzik a jól ismert felszólítás. Az egyház ezt a vasárnapot néhány évtizede a papi és szerzetesi hivatások vasárnapjává tette, hogy Isten népe ezen a napon szerte a világon buzgón könyörögjön új hivatásokért. Ezen a vasárnapon a kispa-pok elmennek az egyházmegye plébániáira, hogy személyes jelenlétükkel is felhívják a hívek figyelmét a papi hivatások fontosságára. Egyházunknak továbbra is a legnagyobb gondja a paphiány, a megfelelő papi utánpótlás biztosítása.

A hivatásvasárnap nem egyszerű reklámfogás. Bizony nehéz is lenne pusztán emberi szavakkal vonzóvá tenni a papi hivatást, mikor a köztudatban ott él még az elmúlt időszak üldöztetésének, megpróbáltatásainak emléke, vagy a mostani nehéz helyzet, amikor három-négy falu szolgálatában kell a papnak egész nap rohanni. Nem könnyű vonzóvá tenni a hivatást, mikor sok az öreg, beteg, megfáradt pap, és a fiatalabbak is úgy érzik, hogy rengeteg munkájuknak kevés a gyümölcse.

Lehet-e valami biztatót mondani egy ilyen hivatásvasárnapon a fiataloknak? Lehet! Mégpedig azt, hogy épp a nehézségek előrelátása és nagy szeretete folytán maga Jézus, a Jó Pásztor ígérte meg segítségét, mikor mennybemenetele előtt ezt mondta tanítványainak: Ne féljetek! Én veletek vagyok minden nap a világ végéig. (Mt 28,20). Lehet-e a mai furcsa és zűrzavaros világban a fiatalokat a papságra bátorítani? Lehet és kell is! Amellett, hogy szolgálatára maga Jézus hívja a fiatalokat, mi magunk is tudunk valakit a papi, szerzetesi vagy szerzetesnővéri hivatás felé segíteni. A papok elkötelezett, szolgálatukat buzgón végző életükkel, a családok mélyen hívő, a hivatások magvát elvető és tápláló keresztényi légkörükkel, a hívek pedig tanúságot tevő, papi hivatásokért esdeklő imádságos és papjaikkal készségesen együttműködő életükkel. Tehát mindannyian felelősök vagyunk a papi hivatásokért.

II. János Pál pápa papképzésről szóló apostoli buzdítása (38-41. p.) a hivatásgondozásról szólva hangsúlyozza az imádság és a liturgia, a lelkivezetés, a püspök, a presbitérium, a katolikus iskola, a hitoktatók, lelkiégi mozgalmak fontosságát. De a legfontosabb mégiscsak az, amire a mai evangélium is utal: a jó pásztorok példája. A legtöbb papnak vagy most papságra készülő fiatalnak az életében volt legalább egy olyan idősebb pap, akinek a példája segítette a hivatás vállalásában. Egy hivatásához hűségesen ragaszkodó, testvéreit buzgón szolgáló pap a hivatásébresztés legtökéletesebb eszköze!

Helyi egyházunknak sok gondja, baja van, de a hivatásgondozás területén nem lankadhat a figyelmünk. Örülünk, hogy hazánkban is létrejött a Katolikus Hivatásgondozó Intézet, a hivatásgondozás ügye azonban az egyház - mindannyiunk - felelőssége.

Dolhai Lajos

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu