Uj Ember

2000. május 14.
LVI. évf. 20. (2703.)

Hivatásvasárnap

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Bodó Imre - Fogyó nemzet vagyunk
A kultúraközösség dilemmái
Jegyzetlap
A mérték
Élő egyház
Keresztény konzervativizmussal a közjóért
Osztie Zoltán elnök a tízéves KÉSZ-ről
Díszdoktoravatás a katolikus egyetemen
Sorsforduló 2000
Hospice-kongresszus Budapesten
A JOBBIK fiatalok
Élő egyház
Faustyna Kowalska nővér szentté avatása - Az Isteni Irgalmasság vasárnapja
Sajtókapcsolatok apálya
Nemzetközi újságíró-találkozó Horvátországban
Fórum
Család, házasság nélkül?
Beszélgetés Bolberitz Pállal (1.)
Lelki ismeret A világ közepe
Hivatás
Hivatásunk a küldetés
Hivatásvasárnap 2000
„Ha Krisztus hív, kövesd”
Papnevelő — Horváth Zoltán prefektus — a papnevelésről
Velünk és értünk...
Központista kispapok a hivatásról
Kultúra
Hetvenöt éves a „Tanár úr”
Labirintus — a kereső ember életútja
Beszélgetés Sutyinszki Beáta fuvolaművésszel
Decrescendo
Czigány György - Tíz mondat arról, hogy ki a gazda?
Versek
Ifjúság
A jóhír
A megváltó vőlegény
Rejtvány
Európa bölcsője
Mozaik

Zeneigazgató a liturgiáért
Tisztelet a filmeseknek
Az ének varázsa
Műsoros délután a családról
Újjászületett a terézvárosi Szent Család-templom
Szociális munkások Európáért...
Az Olvasó írja

.

 

Lelki ismeret

A világ közepe

A legtöbb ember úgy érzi, ő a világ közepe, előtte és utána nem volt és nem lesz semmi. Hasonlóképpen a legtöbb ország azt képzeli, az ő történelme az egyetlen fontos történés-sorozat, s minden más csupán aljas ferdítés. Pedig hát az emberiség történelme azt mutatja, hogy az egyén igencsak pótolható, a népek háborúságai pedig feledhetők: csak az együttműködés, a béke, a szolidaritás eseményei váltak ünneppé. A szeretet jó hírén kívül semmi sem maradt hírértékű, a legnagyobb birodalmak legnagyobb uralkodóira sem emlékszünk - jó, ha nevüket tudjuk még. Császárok, királyok, diktátorok, miniszterek - csak a történészek tartják számon őket, pedig egykor ők voltak a világ közepe, élet és halál, rang és pénz urai.

Időbeli és térbeli végességünk e földi létben sokakat indít el egészen ellentétes úton. A nem hívők úgy érzik, egyetlen életük van, melynek minden szépségét meg kell tapasztalniuk, akár bűnök árán is. A hívők pedig gyakran valósággal szégyellik, ha jól érzik magukat e földi siralomvölgyben, mert úgy érzik, súlypontjuk a túlvilágon, az örökéletben van, pedig Isten nem véletlenül jelölte ki ezt a tartózkodási helyet a Földön, hogy bizonyságot tehessünk emberségünkről, kereszténységünkről, magyarságunkról. Egyszerre vagyunk a végtelenség és a végesség gyermekei. Mi vagyunk a világ közepén, mert Isten személy szerint felügyel ránk, és számon tart minket, tervének és művének nélkülözhetetlen részei vagyunk. Részei és részesei.

Ha mégis van igazi közepe ennek a földi világnak, akkor az a hamarosan (május 18-án) nyolcvanéves pápa, Szent Péter utóda. Aligha valószínű, hogy az emberiségnek lett volna eddig közismertebb, népszerűbb, karizmatikus földi képviselője. Jó most kereszténynek, katolikusnak lenni, mert legfőbb lelki vezetőnk egykor minden bizonnyal szent lesz, s akik áldásában osztozunk, ugyancsak közelebb kerülünk Isten szeretteihez. És a katolikus világ lelki vezetője most megköveti a világot és az emberiséget felügyelő Istent az általunk és eleink által elkövetett bűnökért. Méltó és igazságos, illő és tisztességes. Ahogyan a pápa is, mi is megharcoltuk a harcunk, lelkiismeretünk szerint, emberek, keresztények, magyarok. S alázatos szívvel várjuk a végső igazságszolgáltatást, amikor kiderül, tényleg mi voltunk, lehettünk volna a világ közepe.

Szentmihályi
Szabó Péter

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu