|
Lelki ismeret A világ közepe A legtöbb ember úgy érzi, ő a világ közepe, előtte és utána nem volt és nem lesz semmi. Hasonlóképpen a legtöbb ország azt képzeli, az ő történelme az egyetlen fontos történés-sorozat, s minden más csupán aljas ferdítés. Pedig hát az emberiség történelme azt mutatja, hogy az egyén igencsak pótolható, a népek háborúságai pedig feledhetők: csak az együttműködés, a béke, a szolidaritás eseményei váltak ünneppé. A szeretet jó hírén kívül semmi sem maradt hírértékű, a legnagyobb birodalmak legnagyobb uralkodóira sem emlékszünk - jó, ha nevüket tudjuk még. Császárok, királyok, diktátorok, miniszterek - csak a történészek tartják számon őket, pedig egykor ők voltak a világ közepe, élet és halál, rang és pénz urai. Időbeli és térbeli végességünk e földi létben sokakat indít el egészen ellentétes úton. A nem hívők úgy érzik, egyetlen életük van, melynek minden szépségét meg kell tapasztalniuk, akár bűnök árán is. A hívők pedig gyakran valósággal szégyellik, ha jól érzik magukat e földi siralomvölgyben, mert úgy érzik, súlypontjuk a túlvilágon, az örökéletben van, pedig Isten nem véletlenül jelölte ki ezt a tartózkodási helyet a Földön, hogy bizonyságot tehessünk emberségünkről, kereszténységünkről, magyarságunkról. Egyszerre vagyunk a végtelenség és a végesség gyermekei. Mi vagyunk a világ közepén, mert Isten személy szerint felügyel ránk, és számon tart minket, tervének és művének nélkülözhetetlen részei vagyunk. Részei és részesei. Ha mégis van igazi közepe ennek a földi világnak, akkor az a hamarosan (május 18-án) nyolcvanéves pápa, Szent Péter utóda. Aligha valószínű, hogy az emberiségnek lett volna eddig közismertebb, népszerűbb, karizmatikus földi képviselője. Jó most kereszténynek, katolikusnak lenni, mert legfőbb lelki vezetőnk egykor minden bizonnyal szent lesz, s akik áldásában osztozunk, ugyancsak közelebb kerülünk Isten szeretteihez. És a katolikus világ lelki vezetője most megköveti a világot és az emberiséget felügyelő Istent az általunk és eleink által elkövetett bűnökért. Méltó és igazságos, illő és tisztességes. Ahogyan a pápa is, mi is megharcoltuk a harcunk, lelkiismeretünk szerint, emberek, keresztények, magyarok. S alázatos szívvel várjuk a végső igazságszolgáltatást, amikor kiderül, tényleg mi voltunk, lehettünk volna a világ közepe. Szentmihályi |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|