Pázmány Péter alapította...

Rózsa Huba dékán a teológiai fakultásról

Rózsa Huba dékán aranydiplomát nyújt át Hollós Jánosnak
(fotó: Legeza László)

Márciusban volt két esztendeje annak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának új, Veres Pálné utcai épületét véglegesen átadták a tanárok és a hallgatók számára. Rózsa Huba professzorral, a teológiai kar dékánjával, az Ószövetségi Szentírástudományi Tanszék vezetőjével a kar történetéről, a teológiai oktatás és tudományos kutatás jelen helyzetéről beszélgettünk.

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635-ben alapított egyetemet Nagyszombatban, amelynek első fakultása a teológia volt. Később az egyetem más karokkal gyarapodott, majd Mária Terézia idején Budára költözött. A két világháború közötti időben fölvette az alapító, Pázmány Péter nevét. A kommunista hatalomátvétel után, 1950-ben a teológiai fakultást leválasztották az egyetemről, attól kezdve önálló intézményként létezett, mint Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia. Az egyetem pedig Eötvös Loránd Tudományegyetemként működött tovább. A hittudományi akadémia nem kapott hivatalos állami elismerést, bár az itt kiadott doktorátust elfogadták. Az akadémia átköltözött a központi papnevelő intézetbe, elvben világi hallgatók is látogathatták, de alapvetően csak a papnevelés célját szolgálta.

A hetvenes években, amikor az államhatalom már valamelyest engedékenyebb volt az egyházzal szemben, s azzal párhuzamosan, hogy a fogyatkozó számú papság egyre kevésbé tudta ellátni a hitoktatást, a hívő világiak rézéről is felmerült a magas szintű teológiai képzés igénye. Az állammal folytatott tárgyalások eredményeképpen végül beindulhatott a hároméves levelező kurzus, amelyet abszolutóriummal zárhattak le a hallgatók, bár eredetileg teológiai diplomát adó tagozat indítását is tervezték.

Az Apostoli Szentszék mindvégig teológiai fakultásként ismerte el a hittudományi akadémiát, amely a nyolcvanas évek közepétől ismét felvette az alapító nevét. A rendszerváltást követően azután az Országgyűlés határozata alapján a magyar állam is egyetemnek ismerte el a teológiai fakultást. Így a Pázmány Péter Katolikus Egyetem e kar bölcsészet- és jogtudományi, később informatikai fakultással történő bővítésével jött létre. A hittudományi kar a Pázmány Péter által alapított egyetem hittudományi karának jogutóda. Teológus és hittanári szakon, valamint levelező tagozaton folyik itt képzés, nők és férfiak, papjelöltek és világiak száára.

Rózsa Huba dékántól megtudtuk, hogy a kar oktatási rendjében két jelentős változás történt az elmúlt évtized folyamán. A levelező tagozaton a képzési idő háromról négy évre bővült, s záróvizsgák, valamint szigorlatok letétele után a hallgatók főiskolai szintű hittanári oklevelet kapnak. A nappali teológus hallgatók - közéjük tartoznak a központi szeminarista kispapok is - a teológiai fakultás tantárgyain kívül más szakot nem vehetnek föl. Ezért hozták létre az egyetemi szintű, nappali tagozaton végezhető, középiskolai hittanári diplomát adó hittanári szakot, amely más fakultásokon hallgatott tanári szakokkal párosítható. A dékán úgy véli, hogy az ilyenfajta párosítás kifejezetten előnyös. Egyrészt azért, mert a kétszakos végzettség egzisztenciális szempontból is biztonságosabb egy tanár számára, másrészt az a hittanár, aki más tárgyat is tanít, a tantestület tagjaként sokkal előnyösebb helyzetben képviselheti a hitoktatás szempontjait, mint az iskolába csak bejáró hitoktató.

Kik a teológiai fakultás hallgatói, s mire nyílik lehetőségük a diploma megszerzése után? - kérdeztük Rózsa Hubától. A nappali tagozatos hallgatók jelentős része kispap, de sok közöttük a világi is. Őket, mint a fakultás többi szakának hallgatóit is, jelentős mértékben vezérli a hitükkel kapcsolatos magas szintű tudás igénye. A nappali tagozaton végzők - bár pedagógiát nem hallgatnak - a megyéspüspöktől kaphatnak hitoktatói kinevezést. A hittanár szakosok számára elsősorban akkor biztosít megélhetést a diplomájuk, ha valamely más tanári szakkal párosítják. A hittanárok javadalmazását a magyar állam is támogatja, javadalmazásukat a püspökségeken keresztül kapják meg. A teológián vagy a hittanári szakon végzettek közül többen töltenek be egyházi állást.

A teológus szakon számos, a bölcsészet körébe tartozó ismeretet lehet szerezni. Irodalom, ókori irodalom, műfajismeret, a nappali tagozaton ókori nyelvek: latin, görög, héber, filozófia, vallástudomány, művészettörténet, egyháztörténet, jog stb. Ez a felsőfokú végzettség tulajdonképpen igen sok munkakör betöltésére alkalmassá teheti a jelöltet.

A középiskolai hittanári szakról három éve léptek ki az első diplomások. Kevés tapasztalat áll még rendelkezésre ahhoz, hogy az ő elhelyezkedési lehetőségeiket is érdemben bemutassuk, bár kétségtelen, hogy lényegesen kevesebb középiskolában folyik hitoktatás, mint általános iskolában. A tanári szakpárosításról már szóltunk ezzel kapcsolatban. A levelező tagozat tárgyait főállás mellett hallgatják az idejárók. Közülük kerül ki a legtöbb hitoktató.

A teológiai fakultás hallgatói között jelentős számban vannak olyan kispapok és világiak, akik a határon túli magyar területekről érkeztek. E fakultás tankönyveit és jegyzeteit használják a határon túli magyar teológusképzésben.

Tudományos munkát mindig végeztek a teológián - mondja Rózsa Huba - bár a kommunizmus évtizedeiben ez kisebb hangsúlyt kapott. Jelenleg az állami akkreditáció és a Szentszék is megköveteli a kutatómunkát és a posztgraduális, doktori képzést is. A tudományos műhelymunka eredményei részben a Teológia című folyóirat, illetve a Folia Theologica hasábjain, részben monográfiákban, szakkönyvsorozatokban jelennek meg. A kar oktatói a nemzetközi kutatásba is bekapcsolódnak, ennek egyik példája a német és magyar teológusok együttműködésének keretében a köelmúltban Eszkatológia és évezredforduló címmel Budapesten rendezett konferencia.

A teológiai fakultásnak annak idején egy nap alatt kellet elhagynia a régi, Szerb utcai épületet a Pázmány-egyetem államosításakor. A mai épület, a Veres Pálné utcai barokk palota, amely csereingatlanként került egyházi tulajdonba, éveken át tartó felújítás, átépítés után vált alkalmassá arra, hogy a teológiai oktatás és kutatás otthonává váljék. Az átadás óta eltelt két év azt igazolja, a hatalmas munka nem volt hiábavaló. A régi szépségüket megújultan őrző falak, a korszerű berendezésekkel ellátott termek bizonyára hozzájárulnak ahhoz, hogy az első magyar egyetem ma is sikerrel fejlesszen és örökítsen át tudományt és hitet egyaránt.

Szikora József

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu