|
Nagyheti nyílt levél az asztronómusokhozMost, hogy újmódi divat lett sokféleképp másként hívőnek lenni, nem ártana az igazi hitet racionálisan is erősítő eszközöket a modern apologetika szolgálatába állítani. E célból ismételten ösztönözni szeretném a népligeti s a Sánc utcai csillagdászokat, hogy valaki közülük vállalkozzék az újszövetségi szinoptikusok által egybehangzóan említett (Mt 27,45; Mk 15,33; Lk 23,44) ama bizonyos első nagypénteki golgotai napfogyatkoás időpontjának számítógépes meghatározására. Hiszen ha a Ronsard által Isten kiválasztott prófétájának nevezett dél-francia mágus, Nostradamus ötödfélszáz esztendővel ezelőtt (Centúriák X. 72) napra pontosan előre kiszámíthatta a mi tavalyi augusztus 11-i teljes napfogyatkozásunkat; a mai számítógépes csúcstechnika korában a magyar csillagászoknak sem jelentene megerőltető feladatot ugyanezt a műveletet időben viszszafelé végrehajtani: ezáltal a nemzetközi mezőnyből kiemelkedve, elsőként végeznék el a bibliai eseményeknek magából a Szentírásból való tudományos ellenpróbáját. Mert egy laikus bibliaforgató számára is nyilvánvaló, hogy ha a golgotai napfogyatkozás (a Megváltó kereszthalála) időpontjából levonunk három évtizedet (Lk 3,23), megtoldva Jézus Krisztus nyilvános működésének három évével, megkaphatjuk a betlehemi csillag (Mt 2,2) fényességének időszakát, azaz az ókori próféciák által is jelzett (Jupiter és Szaturnusz konjunkció a Halakban) Messiás születésének közelebbről behatároló dátumát. (Heródesnek a jelenlegi téves időszámításunk kezdete előtti 4. esztendőben bekövetkezett halála is egy feltétlenül 4-7 évvel korábbi betlehemi csillagjelenséget valószínűsít, Jézus Krisztus születési időpontjaként.) Mindezeket alapos tanulmányában már kitűnően összefoglalta előttem Boda László az Új Ember 1999. évi karácsonyi számában. Az ő, s az általa idézett David Hughes professzor (Duna Televízió 1999. júl. 28.) kutatásainak eredményeit próbáltam én is megerősíteni, a magam szerény eszközeivel a hazai sajtóban, pusztába kiáltó kisebb közleményekkel (Magyar Nemzet 1999. május 8.), sőt a Korzenszky Richárd szerkesztette ez évi Tihanyi Kalendáriumban, disztichonokban is. Visszhangként azonban - noha hajdanában a tihanyi hegyoldal Kisfaludy Mohácsa teljes kezdő sorpárjának visszakiáltásáról volt nevezetes - a csillagos ég hivatásos fürkészőitől mindmáig egy negyedhangnyi reagálás sem érkezett. Pedig Kepler kései magyar utódainak nemes feladata és nagy lehetősége lenne az első nagypénteki napfogyatkozás időpontjának komplex vizsgálata, korszerű komputer-technika alkalmazásával. Segítségül hívhatók a geológusok és szeizmológusok, akik a Bach és Haydn által is zseniálisan megkomponált (Máté-passió, illetve Krisztus hét szava a keresztfán) golgotai földrengést (Mt 27,2) ugyancsak retrospektív számítógépes vizsgálatuk tárgyává tehetnék. Remélt szakmai öszszefoásukhoz méltón illenék a vergiliusi idézet: sic itur ad astra - így jutunk a csillagokig.
Udvardi István |
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|