A szőlő legendája

Közeleg a szőlőszüret ideje, és adódik a kérdés: vajon honnan került hozzánk e kiváló gyümölcs, amelyből nemes nedű is készül évezredek óta.

Több mint négyezer évvel ezelőtt a Kaukázus környékén élő örmények fogták kultúrába, azaz kezdték ültetvényszerűen telepíteni a szőlőt. Onnan terjedt el Babilóniába, Szíriába és Palesztinába. Innen már csak egy ugrás volt Egyiptom és a görög szigetvilág, ahol az időszámításunk előtti második évezredben, jóval a homéroszi kor előtt, gyökeret vert a szőlő. A görögök átadták a szőlőművelés tudományát az etruszkoknak, akiktől a rómaiak eltanulták. A szőlő- és borkultúrával együtt a görögök a mítoszaikat is "exportálták", így vált Bacchus a rómaiak boristenévé. Az ő tiszteletére tartott bacchanáliák jókedvét a bor szorgalmas fogyasztása alapozta meg.

Ókori szőlőkontingens

Nem új találmány az Európai Unióban, hogy egyes mezőgazdasági termények kontingentáltak (azaz meghatározzák, hogy mennyit szabad egy-egy országnak az adott növényfajból exportálnia). Ezt már a rómaiak is alkalmazták! Történt ugyanis, hogy a Római Birodalom meghódított tartományaiba, ahol arra alkalmas volt a föld és a klíma, szőlőt telepítettek, így Pannóniában is hatalmas szőlőskertek alakultak ki. Ennek következtében komoly konkurenseivé váltak az Appennini-félszigetnek. A római, anyaországbeli szőlőbirtokosok és bortermelők nyomására Domitianus császárKr. u. 92-ben megtiltotta Pannóniában a szőlőtermesztést, és a tövek java részét kivágatta. Kétszáz évvel később Probus császártelepíttetett ismét szőlőt a Duna menti tartományokba.

Budai szőlőskertek

A középkori Várkert szőlőültetvényének elpusztításával akarta Róbert Károly király a budai polgárokat a várfalak mögül kicsalogatniaz 1302-ben történt ostrom alkalmával. Ez sikerült is, hiszen a szőlő és a bor fontos bevételi forrása volt a polgárságnak. Ám a várból kitörő budaiak szétverték a király seregeit.

Egészen a XIX. század közepéig szőlőskertek borították a budai domboldalakat, és ma, százötven-kétszáz évvel később nehéz elképzelni, hogy - miközben csúcsforgalomban araszolunk mondjuk az Istenhegyi vagy a Ménesi úton - ugyanitt szőlőt szüreteltek a szorgos gazdák.

A Szőlő Jövésnek Könyve

Ezzel a páratlan dokumentummal Kőszeg városa dicsekedhet. Az 1740-es évtől kezdve a Szent György napján szedett szőlőjövéseket (hajtásokat) egy nagy könyvbe lerajzolták. A hajtások április végi állapotából az őszi szőlőtermésre következtettek. Ugyanígy lerajzolták a Szent Lőrinc napján (augusztus 10-én) szedett első érett fürtöket, Szent Orsolya-nap (október 21.) után pedig leírták a szüretelt szőlő állapotát, mennyiségét. Ez a hagyomány máig él, és aki Kőszegen jár, ne mulassza el megnézni a városi múzeumban ezt a becses szőlő-kultúrtörténeti ritkaságot.

Lovas Katalin

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu