Történelmi pápalátogatás Heiligenkreuzban

Az ősi apátságban magyar emlékekkel is találkozhatunk

A Bécsi-erdőben (Wienerwald) Kr. u. 1133 óta fennálló - és azóta folyamatosan működő - heiligenkreuzi apátság ősidők óta spirituális, kulturális központ, a ciszterci rend bölcsője Alsó-Ausztriában. Virágzó szerzetesi élet jellemzi ma is. Szent hely, amely vendégeket is fogad, vonzza a csendre, lelki békére vágyókat, a világ zajából menekülőket - az istenkeresőket. A napokban azonban a béke és nyugalom szigetének üde levegője minden bizonnyal a várakozás izgalmával telítődik egy olyan esemény közeledtével, ami egyedülálló a közel kilencszáz év óta fennálló apátság történetében: 2007 szeptember 9-én először látogat pápa Heiligenkreuzba.

Apátsági templom a Szentháromság-szoborral

A Szentszék idén augusztus 3-án tette közzé XVI. Benedek pápa szeptember 7-től 9-ig tartó - a mariazelli szentély alapításának 850. évfordulója alkalmából szervezett - ausztriai apostoli utazásának részletes programját. Eszerint szeptember 9-én délután a pápa felkeresi a heiligenkreuzi ciszterci apátságot is, és ott beszédet mond. Igaz, hogy a pápa csak szűk órára, de - ahogy azt lapunk is hírül adta - saját kívánságára keresi fel a szent helyet, helybeli források szerint az ott elhangzó beszéd programadó lesz: szellemi-lelki irányadás, egy hosszú távú, jövőépítő munka megalapozása. Ennek előzményeként idén január 28-án a helybéli főiskola - ahol jelenleg százhatvan diák tanul, s a hallgatók közül százan a papságra készülnek - felvette a pápa nevét. Egyúttal az intézmény függetlenné vált Bécstől, pápai jogú lett, ami azt jelenti, hogy a heiligenkreuzi, XVI. Benedekről nevezett Pápai Filozófiai és Teológiai Főiskolán tanulók helyben is megszerezhetik a "magister theologiae" tudományos fokozatot. Az egyházi körökben konzervatív szellemiségéről ismert főiskolán egyébként ezen a héten három napos konferenciát (triduum) is tartanak XVI. Benedek jövetele alkalmából.

Gótikus kerengő

A pápalátogatás időpontja akarva-akaratlanul az apátság történetéhez is kapcsolódik: az alapító okirat ugyanis 1133. szeptember 11-én íródott. III. Lipót őrgrófot, a Babenberg-dinasztia sarját, egyik fia, Ottó kérte fel a ciszterci kolostor alapítására. Ottó azelőtt - Párizsi tanulmányai végeztével - maga is ciszterci szerzetes lett Morimondban. 1136-ban meghalt III. Lipót, Klosterburgban temették el, majd 1485-ben szentté avatták. Ottó Freising püspöke és a középkor legjelentősebb történetírója lett.

II. András királyért és Gertrúdért is imádkoznak

Heiligenkreuz a világ legrégibb ciszterci kolostora, mely alapítása óta folyamatosan működik. Jelentőségéből máig nem veszített, sőt a szerzetesek a múlt század végén, 1988-ban még egy új kolostort is alapíthattak a Ruhr-vidéki Bochumban, Stiepel néven.

Szent László Heiligenkreuzban

A heiligenkreuzi apátság 1133-1187 között épült román stílusban. A kolostor román kori része nem maradt meg, mert a gótika idején átépítették - persze így is remekmű. A templom a ciszterciek építészetének ideálját mutatja be, a rend szellemiségét tükrözi. A hármas tagolás a Szentháromságot jelképezi. Mondják, hogy különösen szép, amikor húsvéti időben a lemenő nap sugarai a három ablakon keresztül megvilágítják a vesperást imádkozó szerzeteseket. Ottjártunkkor vezetőnk rávilágított a hely magyar vonatkozásaira is. A festett üvegablakok egyikén Szent László alakja látható. "Az Árpád-házi királyok saját kolostoruknak tekintették Heileigenkreuzot - mondja -, szerették volna, ha a szerzetesek átjönnek Magyarországra. Ezért 1142-ben Cikádorban (Bátaszék belterülete) egy kolostort alapítottak, amelynek a közelmúltban (a millennium évében) ásták ki romjait. E templom alaparajza szinte centiméterre megegyezik a heileigenkreuzi templom méreteivel. Az 1200-as évek elején ismét megpróbálták elcsalogatni a cisztercieket, amire az következett, hogy 1210-ben a generális káptalan határozatot hozott, hogy a szerzeteseknek Heiligenkreuzban kell maradniuk. De a magyar uralkodók ezután sem feledkeztek el a kolostorról, balatoni hallal, sóval támogatták a szerzeteseket. II. András, Árpád-házi Szent Erzsébet édesapja nagybirtokokat is adományozott az apátságnak."

Faragott stallum az utolsó vacsora jelenetével

Az ősi templom sekrestyéjébe lépve vezetőnk megmutatja a falon azt az feljegyzést, ami elrendeli a rendszeres imát a királyért és feleségéért. A középkor óta imádkoznak itt II. Andrásért és Gertrúdért évenként egyszer, júniusban: azon a szentmisén négyszer hangzik el a nevük, latinul.

A pápára várva

A kolostor gyönyörű, gótikus kerengőjének belső falán a legenda szerint Salamon magyar királyfi alakja látható, aki a tatárjárás idején menekült ide, és aki csak szerény szerzetesi élete végén, a halálos ágyán fedte fel kilétét.

A heiligenkreuzi apátság 1683-ban a törökök ostroma miatt nagy károkat szenvedett, a könyvtára tűz martaléka lett. Később, a felújítás során a középkori kolostormag több barokk udvarral is kiegészült. A XVIII. században a velencei Giovanni Giuliani készítette szinte az összes, a kolostort ma is díszítő szobrot és plasztikát, többek között a templom előtti téren álló Szentháromság-szobrot, a kerengőben a lábmosást ábrázoló domborművet, valamint a templomban a stallumokat. Utóbbiakat nyolcvanévesen faragta a mester; a remekműveket látva úgy vélhetjük: tudásának összegzéseként.

1780-tól II. József uralkodása alatt a heiligenkreuzi apátságot a feloszlatás veszélye fenyegette. A felvilágosodás világnézete kedvezőtlenül hatott a kolostori szellemre; az állam pedig beavatkozott a hitbeli és az egyházfegyelmi életbe. Ellenreakcióként 1802-ben megalapították a szerzetesek utánpótlását biztosító teológiai intézetet. Ez az intézmény a mai filozófiai és teológiai főiskola, amely felvette XVI. Benedek nevét, s pápai jogú lett.

1938 és 1945 között az apátság fennállása veszélybe került. A nácik a kolostor nagy részét kisajátították, több szerzetest letartóztattak. A II. világháború pusztítása után Karl Braunstorfer apát az eredeti szerzetesi szellem megerősítésén fáradozott. A liturgiát megújították a II. vatikáni zsinat szellemében, és egy saját latin breváriumot állítottak össze. A gregorián énekkincs ápolása ma is fontos feladata a heiligenkreuzi szerzeteseknek, akik a múlt értékeinek ápolása mellett nagy kedvességgel, nyitottsággal fogadják a szent helyet felkereső vendégeket, látogatókat, akik csendre, bensőséges istenkapcsolatra vágynak.

Szöveg és fotók: Körössy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu