Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (13.)

Itália: Perugiától Rómáig

Az északi területek nagy becsben tartott ereklyéi, szobrai, üvegablakai közül néhányat már felvillantottunk. Most látni fogjuk, hogy Közép- és Dél-Itália sem szűkölködik a magyar emlékek közt fellelhető Szent Erzsébet-emlékekben. Hiszen a türingiai fejedelemasszony korai halála után a szenttéavatási eljárás szinte azonnal megindult, amelynek koronája volt Perugiában a pápai elismerés.

A római Ara Coeli-templom

Erzsébet példává magasztosult alakjának művészi megformálása egész Itália területén rohamosan elterjedt. Rendkívüli élete neves itáliai művészek, kőfaragók, szobrászok, üvegfestők számára évszázadokig - de láthatóan máig is - nagy ihletőerővel hatott.

Róma, Ara Coeli-templom Erzsébet-képe

Mielőtt Firenzéből a szentté avatás városába - az autópályán mintegy százharminc kilométernyire - Perugiába érkeznénk, az út kétharmadánál kis kitérővel álljunk meg rövid pihenőre Sinalungában.

Assisiben a Basilica di San Francesco Erzsébet-freskója

A San Bernardino-templom jobb oldali első kápolnájában láthatunk egy szép, a XVIII. századból származó, kétharmados életnagyságú Erzsébet-ábrázolást, festett szobor formájában: kötényében a rózsákat feltáró szent alakjával.

Assisiben a Basilica di Santa Maria degli Angeli fa domborműve

A templomban vászonra festett olajképen is láthatjuk Erzsébet alakját a jobb oldali oltárképen Szent Ferenc és Szent Klára társaságában.

Sinalungából visszatérve a pályára, a Lago Trasimenót észak felől kerülve jutunk Umbria tartomány legnagyobb és legpatinásabb (etruszk eredetű) városába, Perugiába.

A Szent Domonkos-templomot felkeresve érkezünk az Erzsébet-emlékek egyik legfontosabb itáliai helyszínére, éppen abba az egyházi építménybe, melynek területén IX. Gergely pápa avatta szentté az Árpád-ház egyik Türingiába elszármazó csodálatos hajtását. Bár a templom homlokzata még XIV. századi gótikus eredtről árulkodik, a belső már erősen XVII. századi átépítéseket mutat.

A mai templom kerengőjében elgondolkozhatunk a világ legismertebb magyar hölgyalakjának rövid és rendkívüli életén.

A templom külső falára kétnyelvű táblát helyeztek (államiságunk ezeréves évfordulója évében, 2000. szeptember 25-én leplezték le), melynek magyar nyelvű felirata a következő:

IX GERGELY PÁPA 1235 MÁJUS 27-ÉN EZEN A HELYEN, AHOL A RÉGI S. DOMENICO-TEMPLOM ÁLLT, AVATTA SZENTTÉ ERZSÉBET TÜRINGIAI GRÓFNÉT, II. ENDRE MAGYAR KIRÁLY LEÁNYÁT.

EZT AZ EMLÉKTÁBLÁT 2000. SZEPTEMBER 25-ÉN, SZENT ERZSÉBET SZENTTÉ AVATÁSÁNAK 765. ÉVFORDULÓJA, A KERESZTÉNYSÉG JUBILEUMI ÉVE ÉS A MAGYAR ÁLLAM ALAPÍTÁSÁNAK EZERÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL ÁLLÍTTATTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG UMBRIAI TISZTELETBELI FŐKONZULÁTUSA.

A Szent Domonkos-templom, a Chiesa di San Domenico még jó néhány más magyar vonatkozást is őriz. A szentély főoltára mögött húzódó nagyméretű üvegablakon a szentek között felfedezhető Árpád-házi Szent Margit alakja, a főoltár mellett jobbról kialakított kápolna hatalmas síremléke pedig az egykori magyarországi legátus, XI. Benedek emlékét őrzi 1235-ből, aki éppen az interregnum korában, 1301-1302-ben tartózkodott hivatalos megbízatással Magyarországon. Vésett emléktábla is utal erre a magas hivatalára: "...praefuit Hungariae legatus..."

A városban utcanév őrzi Szent Erzsébet és az egykor itt álló a szent tiszteletére emelt templom emlékét.

De a városközpontban álló városháza előtt sem mehetünk el Hunyadi János legjobb fegyverbarátja emlékének felidézése nélkül, hiszen a városban volt joghallgató, bíró, sőt kormányzó évekig Kapisztrán János. A városházi épülettömbbel egybeépült képtárban állították ki a Szent Erzsébet-templomból kiemelt freskókat.

Alig kell néhány kilométert tennünk délkeleti irányba, máris megérkezünk Assisibe.

A ferences renddel bármilyen lelki, gyakorlati kapcsolatban álló (akár egykori ferences diákként érkező) magyar turista itt minden kőre, szegletre nagy tisztelettel figyel. A magyar emlékeket lelkes szívvel kutató pedig olyan "apró" részleteket is észrevesz, amelyek talán más érdeklődésű honfitársnak elkerülnék a figyelmét. Egy magyar címer a Basilica di S. Chiara jobb oldali falán a magasban, és még sorolhatnánk...

De térjünk itt az Erzsébet által annyira szeretett rend központjának Árpád-házi Szent Erzsébet-ábrázolásaira.

A Szent Ferenc-bazilika altemplomában az oltárkép Simone Martini alkotása az 1310-es évekből. A jobb oldali oltárképfreskó középső alakja Árpád-házi Szent Erzsébet, aki gazdagon díszített brokátruhában és -palástban, királyi koronával a fején jelenik meg. Jobb kezében a nyakáról függő ékszert tartja, bal kezével unokahúgára, Szent Margitra mutat. Szent Erzsébet alakjában a képet megrendelő Mária nápolyi királyné (1285-1323) rejtett portréját láthatjuk, aki nagy tisztelője volt az Árpád-házi szentnek.

Ugyancsak Assisiben kereshető felaSanta Maria degli Angeli-bazilika, amelyben egy, a nyugati homlokzat kapuján lévő fa dombormű Szent Erzsébetet ábrázolja ferences szerzetesi öltözetben, fején koronával, ölében rózsákkal.

Assisiben aSzent Ferenc-bazilika múzeuma is rejt Erzsébet-emléket.

Az 1470-es években készült szőtt képen a ferences rend családfájának egyik ágán ül szerzetesi ruhában Szent Erzsébet, jobbjában a liliomos koronát tartja, míg bal kezével ruhát adományoz.

Assisiből megérkezünk az Örök Városba, a magyarok ősi zarándokhelyére, Rómába. Szent Erzsébet és magyar szentek, s más magyar személyiségek a város által nyújtott végtelen tárházából itt is éppen csak kiemelnék egyet-egyet. Mindnyájan, magyar városlátogatók, turisták megfordulunk a Capitolium lépcsőinél, felzarándokolunk a Palazzo dei Conservatori udvarának méreteiben is lenyűgöző szobortöredékeihez, a Museo Capitolino termeinek gyönyörűségeihez. A túloldalon letekintünk a Forumra, a hatalmas rommezőkre. A lépcsők előtt azonban balra egy másik lépcső vezet a fenn magasodó "ég oltára" azaz még az ókori eredetűAra Coeli templom épületéhez.

A templom főhajójában, az oszlopok fölött ovális képekben szentek, közöttük Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása látható, Fra Umile di Foligno alkotása 1709-ből. A főhajó bal oldalában egy oltár, amely ismét Kapisztrán tiszteletét mutatja, a kereszttel harcoló szent nevét viseli.

S sorolni lehetne az Örök Város (elsőként, módszeresen Florio Banfi által) feltárt magyar - magyar szenteket ábrázoló - vonatkozásai közül csak a Szent Erzsébetre vonatkozó emlékeket. Ábrázolásaival találkozhatunk a legrégebbi időktől - ezeréves kapcsolatunk nyomában - a kortárs művészetig.

A VI. századi mozaikjairól híres Basilica di SS. Cosma e Damiano templomában a ferences harmadrend szentjei között Erzsébet is látható egy freskóciklus keretében, halat és kenyeret visz a szegényeknek.

A Chiesa dei SS. Apostoli-ban (a piazza SS. Apostolin) egy üvegablakot és egy freskót láthatunk Árpád-házi Szent Erzsébettel. Mindkettő a Capella del SS. Crocifissó-ban tekinthető meg. Előbbi a Szent Ferenc-harmadrend fő védnökeként Erzsébetet Szent Lajos francia királlyal mutatja, utóbbi amint a szent saját ágyába fekteti a leprást.

A Chiesa S. Croce in Gerusalemme templomban rejtőzködő Erzsébet-ereklyékről a Florio Banfi-mű is említést tesz.

A Chiesa di S. Margherita ad Scalast eredetileg Szent Erzsébetnek szentelték a XIII sz. végén, átépítésekor azonban nevét megváltoztatták 1564-ben.

A Chiesa del Gesuban a fára festett Szent Erzsébetet ábrázoló festmény Giuseppe Penitz alkotása a XVII. századból.

S egy újabb épület, amelyet minden magyar turista felkeres. A Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában a Magyarországon született, külföldön tevékenykedő szentekről készült reliefek sorában ott találjuk természetesen Árpád-házi Szent Erzsébet reliefjét is szép jelenettel: amint a keresztes háborúba induló férjétől búcsúzik. Kiss Sándor szobrászművész alkotása.

A Szent István-zarándokház (via del Casaletto 481.) kápolnájának szentélyét a magyar szenteket ábrázoló szekkó zárja, a kalocsai születésű Prokopp Péter pap festő és író tehetségét dicsérve.

S mennyi Erzsébet-emléket találhatnánk még, s emelhetnénk ki a magyar emlékek sorából, a magyarok ősi zarándokvárosából, a "közös hazából", Rómából, az Örök Város örökké kutatható tárházából...

S most, gondolatban utazzunk - az A1-es pályán - Szent Januáriusz városába: Nápolyba.

Nápoly történelme a miénkhez közismerten számos szállal kapcsolódik. A közel hatszáz éves nápolyi királyság első évszázadai Magyarország Anjou-uralkodóinak történetével szorosan összefonódnak. Gondoljunk csak I. (Nagy) Lajos királyunknak az öccse haláláért két ízben is vezetett - a várost, a Castel Nuovót is megostromló és elfoglaló - bosszúhadjáratára. De a Garibaldi-mozgalom egyik magyar vonatkozású (Türr István, Nápoly első kormányzóját tisztelő!) emléktáblája a mai prefektúra épületén tűnhet szemünkbe. Egy neves - ma Itáliában igen ünnepelt - írónk, Márai Sándor város környéki tartózkodásának emléke (Posillipóban) ugyancsak látható, hogy csak épp felvillantsak néhány "zarándoklási" lehetőségeket.

Az Erzsébet-emlékek nyomába eredve elsőként keressük fel a városközpont északkeleti részéig húzódó nagy sugárút, a Via Duomo mellett, (letérve egy kis sikátoron, a Vico Donnareginán) a számunkra kiváltképpen érdekes Santa Maria Donnaregina nevű zárdatemplomot. A XIV. század építészetének ezen igen impozáns épületében egy díszes síremlékben őrzik egy Árpád-házi királyleány, "Magyarországi Mária", II. Anjou Károly nápolyi király feleségének porait. A templom jótevője férje halála után a zárdában élt, s ide temettette magát. (Mária királyné fia volt Martell Károly, unokája pedig az ő virágzó nápolyi udvarában nevelkedő MagyarországiKlemencia - később francia királyné -, akinek porai a párizsi Saint Denis-bazilikában nyugszanak.)

A templomban az apácák kórusára festett osztott falképek öt freskó formájában jeleneteket mutatnak Árpád-házi Szent Erzsébet életéből: így apjával, II. András királlyal való találkozása, a szent gyermekkora, férjétől való búcsúja, egy csodatétele, Wartburból való kiűzetése, gyermekeivel való menekülése, a gothai kórházalapítása...

A képek Pietro Cavallini nápolyi müködését dicsérik.

A más magyar szenteket is ábrázoló falképsornál, csakúgy, mint a sírnál és a menyezetnél, rendre feltűnik (az Anjouk címere mellett, önállóan vagy azzal egyesítve) az Árpád-sávos címer. S mint korabeli nemzetiszín, a szentek hátterében piros-fehér sáv húzódik a további falszakaszon is, Szent István és Szent László alakja mögött. (Sajnos azonban e zárdatemplom megtekintése külön kérést igényel.)

Nápoly régi városrészének legismertebb gótikus műemléke a Szent Klára- (Santa Chiara) templom és a klarisszák kolostora. Itt a legnagyobb Anjou-királyok közé sorolható Róbert sírján s Johanna, Endrefeleségének síremlékén túl számunkra most Valois Mária (Károly calabriai herceg második feleségének) szarkofágja érdekes. Ennek oldalába egy Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló dombormű faragását (Tino di Camaino művét) csodálhatjuk.

A Florio Banfi leírása szerint a templom a szent maradványainak ereklyéiből is őriz néhányat ("nyakcsigolyáját és bordáját").

A via Ninnin emelkedő Chiesa della SS. Trinita dei Pelegrini főoltárképén Szent Klára és Szent Rozália társaságában fedezhető fel Szent Erzsébet alakja. (Fabrizio Santafede alkotásaként; Florio Banfi 175 o.)

A Piazza Plebiscitón épült Palazzo Reale egy festményt őriz, amely a szentet alamizsnaosztás közben ábrázolja az általa alapított gothai kórház kapuja előtt. Azonban a kép jelenleg nincs a kiállított képek között (Enrico Barone megállapítása).

S végül egy nagy "lépéssel" térjünk még délebbre, Szicíliába és fővárosába, Palermóba. A szigeten nem is gondolnánk, mennyi magyar emlék él vagy még "rejtőzik". Vittoriában például az egykori első világháborús magyar hadifoglyok tábora ma múzeum.

A magyar garibaldista Tüköry Lajos ezredes emlékét több módon ápolja Palermo (A panteonban díszes sírja, emléktáblája, mellszobra, a nevét viselő kaszárnya jelzi ezt.)

Palermóban a Florio Banfi- mű szerint egy Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt templom is állott, amely 1551-ben épült.

Jelenleg - Érszegi Márk Aurél megállapítása szerint - az ő tiszteletére emelt templom nem létezik a városban. Azonban - írja - a korábbi Erzsébet-monostor épülete ma a piazza Vittorián a rendőrség kezelésében van. Ez az épület volt tehát a szicíliai Erzsébet-apácák egykori rendháza.

Nem lehet eléggé délre utaznunk Itáliában, hogy a szent emlékét őrző épülettel vagy alkotással ne találkoznánk...

Messik Miklós

Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Képek: Golarits István, Deák Piroska

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu