Hejcei évek

Pétery és Badalik püspök internálásáról

Ötven esztendővel ezelőtt Badalik Bertalan veszprémi püspököt Hejcére, az egykori kassai püspöki nyaralóba száműzte a kommunista hatalom, ahol már 1953 óta Pétery József váci püspök kényszertartózkodási helye is volt. A diktatúra "egyházpolitikai" módszerei között ugyanis nemcsak a bebörtönzés (Mindszenty bíboros, Grősz érsek), a házi őrizet (Shvoy püspök egy ideig) szerepelt, hanem az internálás (Pétery, Badalik püspökök) és a főpapi működést tiltó lelkipásztori helyezés is. (Kisberk püspök Dunabogdányban, Belon Gellért Jánoshalmán, sőt Bárd János a kalocsai érsekségen).

Badalik Bertalan püspök

Hejcén a börtönnél egy fokkal szabadabban, de mégis szigorú ávós őrizet alatt éltek a püspökök. Misézhettek, bizonyos teológiai, szellemi munkát végezhettek, és főleg zavartalanul elmélkedhettek, imádkozhattak. Sőt hírek is eljutottak hozzájuk olykor.

Badalik Bertalan (1890-1965) hódmezővásárhelyi sokgyermekes iparoscsaládban született. A domonkos rendbe lépett. A hivatalos nevén "Prédikátorok Rendje" (Ordo Praedicatorum, OP) akkor még osztrák-magyar közös rendtartományban működött hazánkban (1938-ig), ezért Grazban tanult, 1914-ben szentelték pappá. 1915-ben az új Thököly úti domonkos plébániatemplom első plébánosa lett, 1929-től szombathelyi plébános. Kétszer meglátogatta az észak-amerikai magyarokat. Tartományfőnöksége idején önállósult a magyar rendtartomány. Hitszónokként országos jelentőségre tett szert. Több mint két évtizedig rádiószónok és a Bazilika nagyböjti szónoka volt. Az 1945. augusztus 20-i történelmi Szent Jobb-körmeneten is, amikor előző este ért haza az amerikai misszió jóvoltából a Szent Jobb-ereklye, ő volt a felkért szónok.

Lelkipásztori vonatkozásban kiemelkedően foglalkozott családpasztorációval püspökként is. Bánáss László halála után 1949-ben veszprémi megyés püspök lett. Badalik püspök nemcsak nagy kiterjedésű egyházmegyéjében rendelkezett nagy tekintéllyel, de az egész magyar egyházban figyeltek rá.

Az egyre élesedő egyházüldözés éveiben többször nyilvánosan tiltakozott a diktatúra elnyomó intézkedései és a békepapok politikai felhasználása ellen. 1957. augusztus 15-én kötelezték, hogy a hatalommal együttműködő Klempa Sándor Károlyra bízza egyházmegyéje kormányzását és rendőri intézkedéssel Hejcére internálták. Itt mariológiai könyvet írt, de igyekezett figyelemmel kísérni egyházmegyéje életét is. Aranymiséjekor VI. Pál pápa hosszú távirattal köszöntötte és méltatta.

A Miskolc-Mindszenten született Pétery József (1880-1967) 1942-ben lett váci megyés püspök. 1953-ban történt félreállításának nyilván az volt az oka, hogy Mindszenty bíboros küzdelmét a hatalom egyházüldözése ellen híven támogatta, később pedig határozottan és sikerrel lépett fel a békepapi mozgalom ellen.

Pétery és Badalik püspökök hejcei évei - a hatalom szándékai ellenére - a magyar egyház erőforrásává váltak, a főpásztorok szenvedései és imádsága által.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu