ÁLMODIK A MÚLT

Keresztény volt?

Sokat néztem az itt látható, egyenlő szárú, vagyis Bizánc felé mutató keresztet, és azon gondolkodtam: hogyan került, hogyan kerülhetett az akkor még "pogánynak" számító nemzetségfő tarsolylemezére? S mivel hasonló több nincs, ettől még érdekesebb és talányosabb. Mert az öszszes tarsolylemez közül - hiszen ez a leghíresebb honfoglalás kori tárgytípus - a legkülönösebb az itt látható emlék: középütt életfába foglalt keresztet, kétoldalt pedig egy-egy iráni ihletésű pávasárkányt mintázott meg az egykori művész. "Beszédes utalás ez arra, hogy őseink már keleti szállásaikon megismerkedtek a kereszténység jelképével - s bizonyára egyes tanaival is a bizánci hittérítők révén - csakúgy, mint az iráni zoroasztrizmussal -, s ezt békésen egybefonták a pogány világfával" - véli a régész, Fodor István.

De hol és hogyan találkozhattak a bizánciakkal? Róna-Tas András a honfoglaló magyarságról szóló összefoglaló könyvében a Kazár Birodalomba kalauzol bennünket. "Tudunk bizánci császárokhoz és kaukázusi fejedelmekhez feleségül ment kazár hercegnőkről, akik megkeresztelkedtek, s a kazár udvarban is lehettek bizánci és örmény hercegnők. Keresztény közösségeket találunk a Krímben és a Kaukázusban is. A Krímben a kazárok mellett a gót és a bizánci kereszténység is virágzott. Nehezen képzelhető el, hogy csak Cirill és Metód találkozott a honfoglalás előtt a magyarokkal. A magyarok az Etelközből több, feljegyzésekben nem említett követséget is küldhettek Bizáncba, s nem tudjuk, hogy nevelkedtek-e a bizánci udvarban a honfoglalás előtt magyar fejedelmi ifjak, ahogy például Kuvratról tudjuk ezt. Mindenesetre annak alapján, amit biztosan tudunk, erősen valószínűsíthetjük, hogy a magyarság a honfoglalás előtt már ismerte a kereszténységet, s esetleg egyes csoportjai át is térhettek."

Az bizonyos, hogy a honfoglalás után nem sokkal a déli vidékek urai elkezdtek Bizáncba látogatni, Gyula és Bulcsú is megkeresztelkedett, Bizáncból térítő püspököt is küldtek. 952 körül érkezett is egy szerzetes, Hierotheosz, akit Turkia (azaz Magyarország) püspökévé szenteltek.

Ezeket az adatokat és feltételezéseket, amelyek a kereszténység nyomaira utalnak, tovább erősítik azok a régészeti emlékek, amelyek a honfoglaló magyarok sírjaiból kerültek elő. Ezekkel kapcsolatban legtöbbször az itt látható bezdédi tarsolylemezre hivatkoznak, de az is tény, hogy a X. század második felétől öntött bronzból, lemezből készült keresztek is megjelennek a sírokban.

Keresztény volt-e, vagy csak félig, az a férfi, akit az új hazában temettek el? László Gyula szerint, mivel a nemzetségfőt pogány szertartás szerint (nyúzott lóbőrrel) temették el, ez bizonyos kétségeket támaszt a kereszténységét illetően.

Szöveg és kép:

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu