Meghívás a felnőtt kereszténységre

A Neokatekumenális út

A Út az 1960-as években, Madridban, Palomeras Altas barakkjainak lakói között vette kezdetét Francisco (Kiko) Argüello és Carmen Hernadez által, akik a velük élő szegények kérésére Jézus Krisztus evangéliumát kezdték hirdetni. Az idő múlásával a kérügma az Isten Igéje, a liturgia és a közösségi élet által formált, három lábon nyugvó kateketikai szintézisben öltött testet.

A Neokatekumenális út a II. vatikáni zsinat által ébresztett megújulás talajából sarjadt ki. Magyarországon 1983-tól, Szűz Mária évétől van jelen - ma nyolc egyházmegyében, tizenegy városban (Budapest, Gyál, Székesfehérvár, Szekszárd, Pécs, Mecseknádasd, Nagykanizsa, Miskolc, Nyíregyháza, Kiskunhalas, Jakabszállás) tizenhat plébánián, harminchat közösség él.

II. János Pál pápa sokszor szólt az Út gyümölcseiről: élő közösségek a plébániákon; családok, akik nyitottak az életre; itinerek, akik elhagynak mindent, hogy hirdessék a megfeszített Krisztust; papi és szerzetesi hivatások; miszsziós családok, akik idegen környezetben, mindennapi életükkel evangelizálnak. A Neokatekumenális út, "...választ tud adni a szekularizáció kihívásaira, a szekták elterjedésére és a hivatások hiányára. Az Isten Igéjére való visszhang és az Eucharisztián való részvétel lehetővé teszi a Szent Titokba való lépcsőzetes bevezetést; az egyház élő sejtjeit hozzák létre. (...) Az Út alkalmas arra, hogy az elkereszténytelenedett területeken hozzájáruljon az egyház szükséges újjáépítéséhez, az embert a kinyilatkoztatott igazságnak való engedelmességhez vezetve" - fogalmazta meg II. János Pál 1993 áprilisában a Bécsben összegyűlt püspökökhöz írt levelében.

XVI. Benedek pápa 2006. január 12-én a Vatikánban találkozott a Neokatekumenális út itinereivel, papjaival, szeminaristáival és a missziós családokkal. Hozzájuk intézett beszédében kiemelte: "A liturgia, és különösképpen a szentmise fontossága az új evangelizációban lett a leginkább visszanyerve. (...) Tapasztalatotok jól meg tudja erősíteni azt, hogy Krisztus misztériumának központisága a liturgikus szertartások megünneplésében kiváltságos és pótolhatatlan út élő és kitartó keresztény közösségek építéséhez."

Ma már úgy beszélhetünk a neokatekumenátusról, mint egy öt kontinens száztíz országában elterjedt pasztorációs formáról. Világszerte hatvannégy missziós szeminárium működik, amelyeket Szűz Máriának ajánlva, Redemptoris Mater szemináriumoknak hívnak. A pogány területek evangelizálásában több száz missziós család vesz részt. Ők saját történetükkel tudnak tanúságot tenni arról, hogy az Úr nem hagyja el azokat, akik őrá bízzák magukat.

A közösséget Magyarországon az Olaszországból küldött felelős itiner katekéta csoport vezeti, ők adják tovább ezt a karizmát a hazai katekétáknak. Az Út, a püspök engedélyével, felnőtteknek szóló katekézissel indul, ott, ahol a plébános ezt kéri. A Neokatekumenális út három pillérre épül: Ige, liturgia és közösség, és ezen keresztül az emberek lépésről lépésre újra felfedezik keresztségük értelmét és gazdagságát.

A plébániákon a közösség úgy jelenik meg, mint a megújulás eszköze, felmutatva az egyházat mint a feltámadott Krisztus testét. E közösségekben tényleges tapasztalat, hogy a különböző helyzetből érkezett, különböző korú és életállapotú embereket az Isten Szava hívja és tartja össze. Azokon a plébániákon, ahol az Út már elindult, évről évre vannak katekézisek, és gyarapodnak a közösségek.

A felnőtt kereszténységre való meghívás a plébániákon tartott katekézisek során a testvéreken keresztül a Szentlélektől jön. A közösség tagjai teljesen szabadon járnak az Úton - nincs semmiféle hivatalos fogadalomtétel vagy megkötöttség.

Walton Gusztáv 1983-ban indult el az Úton. Feleségével huszonnégy éve, a zugligeti Szent Család-templomban, a misén hallották a katekézisre szóló meghívást. "Kíváncsiságból mentünk el a katekézisekre, ahol első fontos tapasztalatom az volt, hogy Isten Szava konkrétan nekem szól. Villamosmérnök vagyok, a pályám során több évtizeden keresztül vezető beosztásban dolgoztam, talán ezért is nehezen akartam belátni a gyengeségeimet, hibáimat, mindig védekeztem. De megtapasztaltam, hogy Isten képes megérteni és szeretni engem úgy, ahogy vagyok. Az Út során felfedeztük a házasságunkat is - Isten az, aki minket fenntart és összetart.

Nagyon nagy ajándék az egyházat mint anyát látni, aki nevel és vezet. Érezzük ezt a közösségen belül is, ahol igen különbözőek az emberek, ahol látjuk egymás hibáit, mégis együtt vagyunk."

Az Neokatekumenális út- amely természetéből adódóan igyekszik megvalósítani az egyház misziós küldetését - felelős katekétacsoportja örömmel fogadta Erdő Péter bíboros felhívását a szeptemberi városmisszióra. Készülvén az őszi missziós hétre, február második felében, a kőbányai Szent László-plébánia, illetve a Haller téri Páli Szent Vince-plébánia területén a közösség tagjai kimentek az utcákra és a terekre, hogy továbbadják, amit kaptak: Krisztus szeretetét.

A városmisszió hetében - az utcai tanúságtételek mellett - négy különböző plébánián fogadják a Neokatekumenális közösségek a templomba betérő embereket. Teszik mindezt abból a tapasztalatból kiindulva, hogy fővárosunkban a mai emberek egyedül érzik magukat, és vágynak a közösségre, ahol testvérként fogadják és megértik őket.

(elmer)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu