A válság jelei

Kórházi helyzetkép - 2007. július

Fél év telt már el a kormány egészségügyi "reformintézkedéseinek" első hulláma óta. Negatív következményeit - és sajnos csak azokat - betegként, hozzátartozóként vagy éppen egészségügyi dolgozóként mindannyian saját bőrünkön tapasztalhatjuk. A legtöbb változtatás a kórházi betegellátás terén történt, amely mindezek hatására az összeomlás szélére került.

A februárban bevezetett vizitdíj, illetve a kórházi napidíj volt az első emblematikus "reformintézkedés". A struktúraátalakítás csak áprilisban indult el, de már a vizitdíj is kihatott a kórházak működésére. "Az emberek anyagi helyzete sokkal rosszabb, mint ahogyan a politikai döntéshozók ezt gondolják - mutatott rá Tahy Ádám, a Budapesti Szent Ferenc Kórház igazgató főorvosa. - Ambulanciáink forgalmát 20-25 százalékkal csökkentette a vizitdíj bevezetése. Azt még nem tudni, hogy a lakosság jelenlegi katasztrofális egészségügyi mutatói mellett ennek milyen következményei lesznek."

A strukturális átalakítás nyomán a Budapesti Szent Ferenc Kórházban továbbra is százöt ágy fogadja a betegeket, azonban az aktív ágyak közel felét megszüntették, negyvenet krónikus ággyá minősítettek át. Területi szempontból a kórháztól elvették az eddig hozzá tartozó második kerületet (ahol az intézmény található), helyette viszont három település - Nagykovácsi, Budajenő és Budakeszi - felé van ellátási kötelezettsége, ami a lakosság számát tekintve kisebb terület. Mindeközben megszüntették a kórházban a sebészeti osztályt. Az intézmény mindennek ellenére "kiváltságos helyzetben" van, hiszen továbbra is fogadhatja az egész ország területéről a betegeket, nemcsak az egyházi személyeket, hanem bárkit, aki a katolikus kórházat választja.

"Mindez elfogadható lenne, ám a megmaradt ágyakhoz lényegesen csökkentett teljesítményvolumen-korlátot határoztak meg, azaz sokkal kevesebbet fizet ma a biztosító. A maximális bevétel olyan kicsi lett, hogy abból egy kórházat nagyon nehéz működtetni - mondta az igazgató főorvos. - Ráadásul a kardiológiai intenzív részlegünk működését április óta egyáltalán nem finanszírozza a biztosító, de továbbra is fenntartjuk, hiszen a betegellátásunk fontos része. Közben ellentmondásos helyzet alakult ki, mert bár megmaradt az országos ellátás lehetősége, a beutalási furcsaságok miatt az orvosok egyszerűen nem merik hozzánk küldeni a betegeket, és a betegek is félnek, hogy megbüntetik őket, ha nem a területileg illetékes kórházba mennek. Hogy valaki hozzánk jöhessen, annak egyetlen feltétele van, egy befogadó nyilatkozat, amelyet természetesen mi minden háziorvosnak és minden betegnek megadunk, és várjuk a betegeket az ország egész területéről" - hangsúlyozta Tahy Ádám.

A financiális problémák sok helyen komoly fennakadásokat okoznak a betegellátásban. Például a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban előfordul, hogy a betegnek nem tudják biztosítani a szükséges gyógyszert, s a hozzátartozónak kell azt behoznia - és nem ez az egyetlen kórház, amely ilyen problémákkal küzd. "Megtörtént, hogy egy orvosnak aggódnia kellett, mert a teljesítménykorlát miatt elfogyott az infúzió, s félt, hogy kiszárad a beteg - mondta a dél-pesti kórház lelkisegély-szolgálatának vezetője, Hertelendi-Härtlein Péter. - Nemcsak a beteg éli meg fokozottabban az állapotából fakadó kiszolgáltatottságot, hanem az orvos is, aki gyógyítani szeretne, de nincsenek meg az eszközök. Mindez meggyengíti az orvos és a beteg bizalmi kapcsolatát is, látnunk kell azonban, hogy az ellátás színvonala nem az egészségügyi dolgozók miatt ilyen rossz, hanem a rendszer hibájából."

A válságos helyzetet súlyosbítja, hogy az európai direktíva szerint egy orvos maximum heti hatvan órát dolgozhat. "Ma Magyarországon nincs olyan kórház, amely így a jelenlegi gárdájával biztosítani tudja a működését, mert kevés az orvos - mutatott rá Tahy Ádám - Az egészségügyi dolgozók, illetve a nem közvetlenül a betegellátással foglalkozó munkatársak közérzete is tragikus. Bizonytalanná vált a jövőjük, nincsen perspektíva a fiatalok előtt. Sokan mennek külföldre, sok a pályaelhagyó. Ha nem történik változás a politikai döntéshozatalban, akkor a financiális gondok, a munkaerőhiány, illetve a morális válság miatt - véleményem szerint - őszre összeomlik a magyar egészségügy."

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ellátás problémái kihatnak a páciensek állapotára is. "A pszichét nem lehet elvonatkoztatni a testtől. Orvoshoz menni eleve stresszhelyzet, s ha ilyenek a körülmények, akkor ez még inkább felerősödik, miközben a kiszolgáltatottságot is jobban megélik a betegek, ami megnehezíti a gyógyulást - hansúlyozta Hertelendi-Härtlein Péter. - Mi, a lelkisegély-szolgálat munkatársai panaszok áradatával szembesülünk nap mint nap a betegek és a dolgozók részéről egyaránt. Mindezt lelkileg korrigálni nagyon nehéz, hiszen nincs magyarázat, és nincs mentség a súlyos problémákra. A válság jeleit tapasztaljuk, amelyek legfőbb oka, hogy a rendszer nem emberközpontú."

A Budapesti Szent Ferenc Kórház igazgató főorvosa szerint két fontos feltétele van annak, hogy a helyzet megváltozzék: "A média nagyobbik része tudatosan félrevezeti a társadalmat, s ezen sürgősen változtatni kellene. Ma legtöbbször azt hallani, hogy az orvosok bűnözők, lopnak, félrekezelik a betegeket. Közben az egészségügyi dolgozók hihetetlen áldozatok árán és hivatástudattal látják el a munkájukat. Az orvosokat, és hangsúlyozottan a nővéreket értékük szerint kéne becsülni. Emellett a politikai döntéshozóknak és az egész társadalomnak tudatosítania kellene, hogy az egészségügy nem egy mellékes szolgáltatói szféra. A medicina értékeket előállító és megtartó része a társadalomnak."

Szalontai Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu